Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Japán 14 új atomerőművet épít 2030-ig

Összesen 14 új atomerőmű építését tervezi Japán a következő húsz évben.

A "Nikkei" című japán gazdasági lap híre szerint a kormány júniusban határozza meg pontosan, hogy milyen ütemezésben kíván haladni az atomerőmű-építési tervvel. Az előzetes tervek szerint 2020-ig nyolc atomerőmű épülhet fel, további legalább hat 2030-ig készülne el.

A világ egyelőre második gazdasági hatalma jelenleg 53 atomerőművel rendelkezik, ezek az ország energiaszükségletének mintegy harmadát fedezik.

Az 1986-os csernobili katasztrófa után világszerte erősen visszaszorult az atomenergia korábbi térnyerése, azonban a globális energiaszükséglet folyamatos növekedésével és a környezetkímélőbb energiaforrások előtérbe kerülésével ismét nő az igény a nukleáris energiatermelésre.

Az orosz kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy Oroszország záros határidőn belül 26 atomerőművet épít, s erre idén az atomenergetika fejlesztéséről szóló szövetségi program keretében a költségvetésből 68 milliárd, összesen a Roszenergoatom beruházási programja keretében 175 milliárd rubelt fordít. Putyin az atomenergetika fejlesztéséről Volgodonszkban tartott tanácskozáson elmondta, az oroszországi energiatermelésből jelenleg 16 százalékot fedeznek atomerőművek, de hosszabb távon 25-30 százalékot adnak majd.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×