Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Távozó miniszter: "Mondjon le a kormányfő!"

Újabb vezető brit kabinettag mondott le, távozásra szólítva fel egyben Gordon Brown kormányfőt is. James Purnell munka- és nyugdíjügyi miniszter két napon belül az ötödik kormánytag - a szűkebb kabinetből pedig a harmadik -, aki hátat fordít az egyre ingatagabb helyzetű Brownnak, de ő az első, aki nyilvánosan a miniszterelnök lemondását sürgeti.

Purnell a The Times és a The Sun pénteki kiadásaiban megjelent nyílt levelében azt írta: meggyőződése szerint ha Brown marad a Munkáspárt és a kormány élén, az "nem csökkentené, hanem növelné a konzervatív győzelem esélyét" a következő választásokon, ami "katasztrófa lenne az ország számára".

A távozó miniszter erre hivatkozva felszólította Brownt a lemondásra, annak érdekében, hogy "a pártnak esélye legyen a győzelemre".

Purnell hangsúlyozta, hogy ő nem törekszik a miniszterelnöki tisztségre, és ha az a többségi álláspont születik, hogy Gordon Brown maradjon posztján, akkor ő a kormányt az alsóház hátsó padsoraiból "hűséggel" támogatni fogja.

A londoni politikai elemzői kör és a sajtó azonban egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy Brownt - aki alig két éve vette át a kormányfői tisztséget Tony Blairtől - a kormánypárti padsorokban egyre terjedő lázadás végül távozásra kényszeríti.

A sajtóhoz és a BBC-hez még csütörtökön eljutott egy névtelen e-mail-üzenet, amely "Kedves Gordon" megszólítással kérné a kormányfőt a távozásra. Az elektronikus levél szerint - amelyet egy azonosíthatatlan feladójú hotmail-címről küldve köröztetnek a kormányzó Munkáspárt képviselőinek körében aláírásgyűjtés végett - Brown "a jelenlegi politikai helyzetben" azzal szolgálná a legjobban a Labour és az ország érdekeit, ha távozna a párt és a kormány éléről.

A Munkáspárt alapszabálya szerint az alsóházi frakció húsz százalékának aláírása szükséges a vezetőváltási folyamat hivatalos elindításához; ez 72 támogatót jelent.

Az EP-választás eredményétől függ

Egyöntetű vélemények szerint Brown politikai jövője szorosan összefügg a Munkáspárt európai parlamenti választási teljesítményével. A brit sajtó bennfentes kormányforrásai szerint ha a Labour nem éri el a 20 százalékot, az megpecsételheti a jó ideje ingatag helyzetű miniszterelnök sorsát.

Nagy-Britanniában - Hollandiához hasonlóan - csütörtökön tartották az EP-választásokat, de ennek eredményeit csak vasárnap este közlik, miután a többi EU-tagállamban is lezajlott a voksolás.

Az idei brit EP-választást teljesen beárnyékolta a londoni parlamenti képviselők költség-visszaigénylési botránya, amely - jóllehet a konzervatív ellenzék is erősen érintett - felmérések szerint elsősorban az 1997 óta kormányzó Munkáspárt már korábban is folyamatosan romló megítélését sújtja.

A The Daily Telegraph, a legnagyobb brit konzervatív napilap május elején indított riportsorozatot a brit alsóházi képviselők által gyakran megdöbbentő címeken felvett költségtérítésekről. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki a mély recessziótól és rekordszintekhez közelítő munkanélküliségtől sújtott Nagy-Britanniában.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×