Az uniós tagállamok közül elsőként Hollandiában fejeződött be a voksolás, és a szavazófülkéből kilépők megkérdezésével született közvélemény-kutatás (exit-poll) szerint bejutott az EP-be Geert Wilders pártja.

A fő kormányerő, Jan Peter Balkenende miniszterelnök Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) marad azonban a legerősebb holland párt az EP-ben, de csak öt képviselői helyet szerez a 25-ből. A másik fő nagykoalíciós erő, a Munkapárt (PvdA) négy helyet birtokolhat, ugyanannyit, mint Wildersék. A CDA kettő, a PvdA három mandátumot vesztett az eddigiekhez képest.

A szavazás nagy nyertesének a holland sajtó a populista Szabadságpárt (PvV) mellett a kisebbik liberális pártot, a baloldali Demokraták 66-ot kiáltotta ki, amely a felmérés szerint megháromszorozta (egyről háromra emelte) EP-képviselőinek számát.

A jobboldali liberális erő, a VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) az eddigihez képest egy helyet veszítve ugyancsak három EP-taggal rendelkezhet majd.

A vezető zöld párt, a GroenLinks két helyet mondhat magáénak, viszont az üde színfoltként az EP-be várt állatvédő párt (PvdD) várhatóan nem jut mandátumhoz.

Két képviselőt küldhet Strasbourgba és Brüsszelbe a harmadik kormánypárt, a kicsiny Keresztény Unió. Ugyanennyi posztot szerzett a közelmúltbeli választások egyik meglepetéspártja, a szélsőbaloldali nézeteket is hangoztató Szocialista Párt.

Hollandia az eddigi 27-tel szemben júliustól csak 25 képviselővel lesz jelen a 736 fősre apadó Európai Parlamentben.

Ma Írországban és Csehországban folytatódik a négynapos választási folyamat. Csehországban kétnapos a szavazás.

Szombaton hat országban lesz voksolás: Csehországban, Cipruson, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, valamint Olaszországban, az utóbbiban szintén két napon át lehet szavazni.

A legtöbb EU-tagállamban - köztük Magyarországon - vasárnap rendezik meg a választást. Elméletileg összesen mintegy 375 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, de az átlagos részvételi arány a felmérések szerint is el fog maradni az 50 százaléktól.