Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Egy adóparadicsom bezár

Luxemburg a jövőben korlátozás nélkül kiad minden Franciaország által kért információt azokról a francia állampolgárokról, akik pénzüket a nagyhercegségben tartják. A francia gazdasági miniszter erről a héten írt alá megállapodást luxemburgi kollégájával. Párizs az ügyben intenzív tárgyalásokat folytat Svájccal és Belgiummal is.

Többé nem menekíthetik pénzüket adóhatóságuk elől Luxemburgba a francia állampolgárok. A francia gazdasági, valamint a luxemburgi pénzügyminiszter által aláírt megállapodás értelmében Luxemburg a jövőben korlátozás nélkül kiad minden Franciaország által kért információt azokról a francia állampolgárokról, akik pénzüket a nagyhercegségben tartják.

"Egyelőre nem tudom megmondani, hogy euró milliókat vagy százmilliókat fogunk-e visszaszerezni, de amit be tudunk hajtani, azt behajtjuk" - mondta az aláírást követő sajtótájékoztatón a francia gazdasági tárca vezetője. Christine Lagarde derűlátása érthető, hiszen a héten aláírt, a két ország között 1958-ban megkötött adózással kapcsolatos egyezményt kiegészítő dokumentumban Luxemburg kötelezettséget vállal arra, hogy nem csak azt mondja meg, egy-egy "gyanúsnak nevezett", azaz hazájában az adózás alól kibúvó francia állampolgár milyen jellegű és mekkora összegű adót fizet a nagyhercegségben, hanem gyakorlatilag azt is, hogy pénzét mely bankban tartja.

A francia gazdasági tárca vezetője azt mondta: a megállapodással részben magvalósult az, amit a G20-ak április eleji londoni tanácskozásukon elhatároztak, ami nem más, mint az adóparadicsomok felszámolása. Franciaország amúgy az ügyben hónapok óta nyomás alatt tartja Luxemburgot, és a folyamatot maga Nicolas Sarkozy nyitotta meg tavaly októberben, amikor - még az Európai Unió soros elnökeként - arra szólította fel a nagyhercegséget, hogy uniós tagállamként "vegyen részt az új nemzetközi pénzügyi építmény újragondolásában".

A francia kormány egyébként nem titkolja, hogy Luxemburg után Svájccal és Belgiummal is szeretne egy hasonló tartalmú megállapodást aláírni, a Fillon-kabinet tapasztalata szerint ugyanis e három országban rejtegetik leginkább pénzüket a francia állampolgárok, a tárgyalások azonban - a gazdasági miniszter megfogalmazása szerint - egyelőre vontatottan haladnak.

Párizs egyébként márciusban már megállapodást kötött az átláthatóságról a brit koronához tartozó Man-, Jersey- és Guernesey-szigetek vezetőivel, május elején pedig a közel-keleti Bahrein olajsejkséggel írt alá szerződést. A Les Echos gazdasági napilap értesülése szerint a már említett Svájc és Belgium mellett a franciák a szintén adóparadicsomnak minősülő Lichtenstein-nel, a Kajmán-, a Bahama- és a Bermuda-szigetekkel vezetőivel is intenzív tárgyalásokat folytatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×