Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Az Airbus átírta repülési útmutatóját

Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a hét elején az Atlanti-óceán fölött eltűnt francia repülővel. A francia nyomozóhatóságok közölték, hogy egy roncsdarabnak tartott tárgy nem a gép része, hanem tengeri szemét. Szakértők felvetették, hogy a gép sebességérzékelői fagyhattak be, és az így nem megfelelő módon repülhetett bele a viharba. További darabokat vagy holttesteket azonban továbbra sem találtak.

A francia hatóságok "körültekintő eljárást" sürgetnek amiatt, hogy a brazil kutatók csütörtökön azt mondták, megtalálták a francia Airbus egyik nagyobb darabját. Hat órával később azonban kiderült, hogy nem a repülő részéről, hanem egy a tengerben hányódó raklapról volt szó.

Brazil illetékesek most azt mondják: eddig valójában semmit sem találtak meg, ami a gépről származott volna. Az egyik olajfolt például túl nagy volt, a gépben nem volt ennyi üzemanyag - mondták. Egy másik kerozinfolt viszont esetleg az Airbusból juthatott a tengerbe.

Dominique Bussereau francia közlekedési miniszter elmondta: a legfontosabb feladat továbbra is a fekete dobozok felkutatása. Az időről időre megszellőztetett elméletet, hogy terrortámadás történhetett, a Pentagon és a brazil védelmi miniszter is elutasította.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter - aki Rióban az áldozatokra emlékező misén vett részt - viszont óvatosabb volt. "Nem lehet kizárni. Bár semmi sem utal arra, hogy robbanás történt volna, az nem jelenti azt, hogy nem történt" - mondta.

A technikai kérdésekkel elfoglalt légügyi nyomozók közben azt a lehetőséget vizsgálják, hogy pontatlan adatokat szolgáltathattak a repülési műszerek és ez okozhatta a katasztrófát. Az elmélet szerint befagyhattak azok az érzékelők, amelyek a külső légnyomásról szolgáltatnak adatokat, és amelyekből a fedélzeti számítógép kiszámolja, hogy mekkora a sebesség és az utazási magasság. Ha pedig a számítógép pontatlan adatokat kapott, akkor nem megfelelő sebességgel repülhetett bele a trópusi viharba, amelyet pedig egy Airbusnak gond nélkül ki kell bírnia.

A túl alacsony sebesség esetén a gép irányíthatatlanná válhat, túl nagy sebességnél pedig darabokra törhet. A vasárnap éjszakai vihar szokatlanul erős volt: a széllökések sebessége elérte a 160 km/órát. A felfelé irányuló széllökések felszívták a tengervizet, és a permet a repülőre csapódva megfagyhatott - innen a hibás műszerekről szóló elmélet. A vihar emellett veszélyes turbulenciát kelthetett. Mindez azonban továbbra is csak elmélet és tapasztalt pilóták is óvnak a gyors következtetésektől.

A gép gyártója, az Airbus közben új ajánlást tett közzé arról, hogy a személyzetnek milyen módon kell átvezetnie a gépeket a viharokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×