Mivel Magyarország nem tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), nem vehet részt azokban a projektekben, amelyeket kizárólag ez a szervezet finanszíroz, a Galileo-programban azonban feladatot kaphat - mondta az InfoRádiónak a Magyar Űrkutatási Tanács tagja.

A Galileo-program kapcsán kiírt pályázatok utólagos finanszírozású projektek, vagyis a résztvevőknek meg kell előlegezniük azokat a költségeket, amelyek a fejlesztésekhez szükségesek. Magyarországon ugyanakkor ilyen célokra nem állnak rendelkezésre külön források - közölte Solymosi János.

Ezek olyan nagy volumenű projektek, amelyekbe a magyar űripari cégek és kutatási helyek önállóan nem tudnak beszállni, vagyis csak alvállalkozói struktúrában működhetnek - tette hozzá a Magyar Űrkutatási Tanács tagja.

Solymosi Sándor ennek ellenére úgy véli: még ez is nagyszerű lehetőség a magyar űrkutatás és űripar számára.

Okosabb lesz, mint a GPS

Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak már van, a kínaiak, az indiaiak és a koreaiak már dolgoznak saját műholdas navigációs rendszerükön, elképzelhetetlen tehát, hogy az Európai Uniónak ne legyen ilyen - mondta az InfoRádiónak Barsiné Pataky Etelka európai parlamenti képviselő.

A rendszer kiépítése 3,4 milliárd euróba kerül, az összeg azonban megtérülhet, egyrészt azért, mert kifejlesztése és alkalmazása munkahelyeket teremt - közölte a politikus.

A rendszer legnagyobb felhasználója a közlekedés lesz, segít majd a flottamenedzsmentben, és ez alapján működnek majd az útdíjfizetési rendszerek - tette hozzá Barsiné Pataky Etelka.

A Galileo-rendszer - amely elsősorban nem katonai, hanem polgári felhasználásra készül - többet fog tudni és pontosabb lesz, mint az amerikai GPS - jelentette ki az európai parlamenti képviselő.

A politikus hozzátette: a két rendszer úgynevezett nulla szintje kompatibilis lesz egymással, ám a Galileo-ban erre még négy másik szint is épül majd.