INFORÁDIÓ
2021. június 25. péntek
Vilmos

rózsa dávid

országos széchenyi könyvtár

koronavírus

Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményi általános olvasóterme 2021. április 22-én. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteményét és közintézményét gróf Széchényi Ferenc alapította meg 1802-ben, majd a következő évben nyílt meg az olvasók és kutatók számára. Az akkori gyűjtemény mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. A Nemzeti Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen az 1846-ban felépült Múzeum-palotában fejlődött tovább, majd 1949-ben kivált e közös főigazgatóság keretéből, s utóbb, helyileg is elkülönülve a múzeumtól, 1985-ben felköltözött a Budavári-palota F épületébe.

Rózsa Dávid: már a webes tartalmakat is gyűjti az Országos Széchényi Könyvtár

Öt új digitális tartalomszolgáltatást indított az OSZK a pandémia idején, és ezekre óriási a felhasználói igény – mondta Rózsa Dávid az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója beszélt az újranyitás menetéről és az új piliscsabai raktárról is.

Rózsa Dávid az Arénában
 

Újranyitottak a kulturális intézmények, így az Országos Széchényi Könyvtár is. Teljeskörű nyitásról beszélhetünk?

Egyelőre a törzsgyűjteményi olvasótermünk látogatható, illetve a kollégák számára a könyvtártudományi szakkönyvtár ajtaját is megnyitottuk, tehát ebben az értelemben részleges nyitásról van szó. Lépcsőzetesen, fokozatosan fogunk nyitni. A jogszabályi előírásoknak megfelelően egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Az elmúlt egy évben már jól megszokott, szigorú egészségvédelmi előírások továbbra is élnek. Jövő héten megnyit majd a könyves- és ajándékboltunk, és utána a hó vége felé tervezzük, hogy a kisebb kutatótermekkel rendelkező külön gyűjteményeink is megnyitnak.

Az ön első főigazgatói éve tulajdonképpen a járvány jegyében telt, tavaly március 16-án kezdte a főigazgatói tevékenységét, és rögvest másnap már el kellett rendelni a zárvatartást. Hogyan telt az elmúlt egy év?

Nagyrészt zárva kellett tartani, de nem vagyok a problémák sorolásának a híve, sokkal jobban szeretek megoldandó feladatokról beszélni, és ez egy olyan helyzet volt, amely rögtön egészen rendkívüli feladatok megoldása elé állította a könyvtár valamennyi munkatársát. Az előttünk tornyosuló feladatokat a teljes könyvtáros szakma a lehető legjobb tudása szerint kezelte.

A könyvtárosi munka is nagyon megváltozott ebben az egy évben?

Természetesen. Az Országos Széchényi Könyvtár is viszonylag gyorsan átállt a digitális munkarendre azoknak az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően, amelyek 2017 óta zajlanak az OSZK-ban. A munkavégzésre nagyon nagy hatással volt ez a helyzet, és felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek egyébként is zajlanak minden könyvtárban, így az OSZK-ban is.

Akkor volt egyfajta pozitív hozadéka is mindennek a digitalizáció terén?

Bizonyos munkafolyamatok elvégzése valóban leegyszerűsödött, és mindenkinek meg kellett tanulni a digitális munkarend szerint dolgozni és online környezetben végezni a munkáját. Hozzáteszem, hogy a személyes kapcsolatokat sem az olvasók és a könyvtárosok között, sem a könyvtárosok egymás közötti interakciót nem lehet teljes egészében digitalizálni, és nagyon jól érzékelhető volt a kollégákon is, hogy igényelték azt, hogy minél előbb vissza tudjon térni az élet a normális kerékvágásba. Egy bizonyos pontig ez a helyzet feloldható és enyhíthető, de hosszú távon nem működőképes.

A zárvatartás anyagi-pénzügyi nehézségekkel járt a Széchényi könyvtár esetében?

Értelemszerűen a könyvtárak számára is járt bevételkieséssel ez az időszak, de az előadóművészetnél és a múzeumoknál talán egy fokkal kevésbé kitett ezeknek a hátrányoknak a könyvtári szféra.

Az OSZK digitális tartalmának elérése több mint egyharmadával megnőtt, a Magyar Elektronikus Könyvtár használata is rekordokat döntött. Ez mindenképpen egy pozitív hozadéka az elmúlt egy esztendőnek?

Az egy dolog, hogy mi fejlesztünk digitális tartalmakat, de kellenek fogyasztók is, és azt tapasztaltuk, hogy ezekre a tartalmakra óriási az igény. A tavaszi első lezárás idején például az OSZK-nak az egyedi felhasználói száma havi szinten meghaladta a 700 ezer főt, és az év további hónapjaiban is stabilan hoztuk a nagyjából félmilliós egyedi felhasználói számot. A Magyar Elektronikus Könyvtárba tavaly került föl a húszezredik kötet, a napi látogatószáma meghaladja a 60 ezret, a költészet napján a 90 ezret is. A digitális oktatást is igyekeztünk segíteni különböző tematikus válogatásokkal, a kötelező olvasmányok, a klasszikus olvasmányok terén óriási az érdeklődés.

Több digitális tartalomfejlesztés is elindult az OSZK-ban a járvány időszakában, öt ilyen projekt is volt. Mit emelne ki ezek közül?

Igen, sőt, van plusz egy is. Néhány évvel ezelőtt volt a legnagyobb visszhangot kiváltó Corvina-kiállítás, ennek a 3D-s virtuális verziója is elérhetővé vált az OSZK oldalán. És valóban indítottunk öt tartalomszolgáltatást. A trianoni évforduló alkalmából indult el a Fotótér nevű adatbázis, amely az OSZK hatszázezres fotóállományából tesz közzé tízezer fényképet. A nyár folyamán indítottuk el a Földabrosz nevű adatbázist, amelyik az alapítónk, Széchényi Ferenc gróf újkori térképgyűjteményéből tesz közzé egy ezerdarabos válogatást. Ezt hamarosan több ezer térképpel fogjuk bővíteni. Utána október 23. alkalmából az ’56-os szöveges plakátjainkból és röplapjainkból tettünk közzé 1500 darabot. Egy másik nagy adományozónk, Apponyi Sándor gróf apró nyomtatvány-, illetve metszetgyűjteményéből tettünk közzé ezer darabot, ez a XVI. és a XIX. század közötti történelem mélyebb megismeréséhez nyújt kitűnő forrásanyagot. Az eddigi legkomplexebb tartalomszolgáltatásunk a magyar kultúra napja alkalmából elindult hangtár, amely az OSZK több mint 70 ezer gramofonlemezéből tesz közzé 1300-at, amely 2600 művet tartalmaz a legkülönbözőbb műfajokból, a kabaréjelenetektől az operaáriákig, a magyar nótáktól a korabeli tánczenéig. Talán ebből a felsorolásból is látszik, hogy milyen fantasztikus gazdagságú és milyen változatos gyűjteményeket őriz az OSZK, és az a célunk, hogy ezeket a lehető legszélesebb kör számára tegyük ingyenesen hozzáférhetővé.

Manapság jellemzően hogyan bővül a közgyűjtemény? Honnan kerülnek dokumentumok, anyagok az Országos Széchényi Könyvtárhoz?

A kötelespéldány-rendelet értelmében az Országos Széchényi Könyvtár minden kiadványból kettő plusz egy példányt kap, utóbbi a digitális köteles példány. Ezen felül az állomány gyarapításának vannak egyéb módjai is. Az egyik az értékes hagyatékok megvásárlása, például a gramofonlemez-gyűjteménye magángyűjtői kollekciók megvásárlásából állt össze. Kapunk ajándékokat is természetesen. A Magyar Elektronikus Könyvtár számára számos szerző, intézmény adja oda online publikáció céljára a kiadványait. Ez is az ajándékozásnak egy fajtája. Nyilván az OSZK a nagyobb aukciókat is folyamatosan figyeli és igyekszik beszerezni azokat a dokumentumokat, amelyek hiányoznak a gyűjteményéből.

Van itt egy érdekes terület még, amiről nem esett szó, ez a webarchiválás. 2017-ben már elindult az Országos Széchényi Könyvtárban egy pilot projekt, hol tart most ez?

Január elseje óta az OSZK-nak az alapfeladatai között rögzített kötelessége, hogy a hazai webteret valamilyen módon archiválja és megőrizze az utókornak. A kulturális tartalmaknak egy nagyon jelentős része ma már eleve az interneten születik, és teljesen bevett dolog a világ nemzeti könyvtáraiban, hogy ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, pontosan azért, mert a kulturális örökség hosszú távú megőrzésének és szakszerű feldolgozásának a letéteményesei a nemzeti könyvtárak, így Magyarországon az OSZK feladata, hogy a .hu domain alatt keletkezett tartalmakat valamilyen módon megőrizze.

Ez egy hatalmas terület.

Nincs is rá semmiféle technológia, hogy a teljes webtérnek minden egyes pillanatát, minden egyes változását meg tudjuk őrizni, nincs az a kapacitás, amelyik ezt bírná. Ezért a webarchiválásnak két útja van. Hát az egyik, hogy rendszeres időközönként, konkrétan évente két alkalommal a teljes magyar webtéren végigszántunk, begyűjtjük és archiváljuk a tartalmakat, illetve az oldalak egy szűkebb köre esetében ezt évente négyszer tesszük meg. A másik irány pedig az úgynevezett esemény alapú archiválás, amikor valamilyen kiemelt jelentőségű esemény, évforduló kapcsán minden azzal kapcsolatban keletkező digitális, online tartalmat megőrzünk. Ilyen 2021-ben például az olimpia vagy az Eucharisztikus Világkongresszus.

Nyilván vannak olyan anyagok az Országos Széchényi Könyvtárban, amelyek nem foroghatnak közkézen. Jellemzően milyen anyagok ezek?

Az OSZK esetében az a speciális helyzet van, hogy az egyik kötelespéldány-sort kifejezetten azért kapjuk, hogy érintetlen formában, a lehető legjobb állapotban őrizzük, míg világ a világ. Ezek speciális raktározási körülményeket igényelnek, és miután ezeknek nem feltétlenül kell egy épületben legyenek a mindenkori könyvtárral, ezeknek az őrzése céljából épül az OSZK archivális raktára Piliscsabán. Várhatóan 2023-ban tudjuk átköltöztetni a különböző raktárainkból a dokumentumállományokat, és ez nagyon méltó, korszerű és a makoveczi életműhöz méltó építészeti környezetben fog megvalósulni Piliscsabán a volt Josephinum területén.

Az is eldöntött tény, hogy maga az Országos Széchényi Könyvtár is költözik majd a budai várból, de az új épületről, a helyszínről továbbra sincs pontos információ. A tervezés, a gondolkodás fázisában vagyunk még?

Az új épülettel kapcsolatos előkészítő munkáért Demeter Szilárd miniszteri biztos felel, az épület könyvtárszakmai tartalmáért pedig majd a könyvtári szakemberek lesznek felelősek.

2020 júniusa óta működik új szervezeti rend szerint az OSZK. Mit jelent ez és miben más, mint a korábbi években?

A korábbi években az intézménynek papíron olyan struktúrája alakult ki, amely egyáltalán nem követte a valóságot és a tényleges gyakorlatokat, és ez a mindennapi munkaszervezésben komoly fennakadásokat okozott. Az is egy fontos szempont volt, hogy azokat a párhuzamosságokat, amelyek jól érzékelhetően meghatározták a munkavégzést, megszüntessük, illetve a munkatársak többféle és változatosabb munkát tudjanak végezni, mint a korábbiakban, és ez több szakterületen is meg tudott valósulni. A gazdálkodásunk felülvizsgálata lehetővé tette azt is, hogy a jogviszony-átalakulás kapcsán 2020 novemberétől jelentős, a munkatársak 88 százalékát érintő, átlagosan 21 százalékos béremelést hajtsunk végre, illetve a hat évvel korábban kivezetett cafetériát is vissza tudtuk építeni a munkatársak juttatási elemei közé.

Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018