INFORÁDIÓ 
2020. október 28. szerda
Simon, Szimonetta

kárpáti róbert

sportpszichiáter

koronavírus

ftc

sport

Az olimpiai ötkarika a Japán Olimpiai Bizottság tokiói székháza előtt 2020. március 24-én. Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB 2020. március 30-án bejelentette, hogy 2021. július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd a koronavírus egész világra kiterjedő járványa miatt elhalasztott tokiói olimpia. Az ötkarikás játékok elnevezése továbbra is Tokió 2020 lesz.

Kárpáti Róbert: az olimpiai felkészülést is meg kell gyászolni

Infostart / InfoRádió - Farkas Dávid

A Ferencváros méltó ellenfele lesz a labdarúgó Bajnokok Ligájában a Barcelonának és a Juventusnak is – ígéri a csapat mellett dolgozó sportpszichiáter. Kárpáti Róbert arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a megváltozott helyzetben miként érdemes a versenyzőknek a tokiói olimpiára készülni, és mentálisan hogyan kezelhető a hétköznapokban a koronavírus-járvány. Az interjú szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

Kárpáti Róbert az Arénában
 

Tapasztalatai szerint mekkora problémát okoz ez a korlátozott üzemmód az emberek többségének?

A legtöbbünk életét nagymértékben befolyásolja, hiszen egy speciális élethelyzetbe kerültünk: egy világjárványról senkinek nem volt eddig ilyen közeli tapasztalata. A megváltozott élethelyzetek számos pszichés problémát tudnak előidézni: feszültséget, szorongást, hangulati eltérést; ezekkel számolni kell a lakosság jó részének.

Mikor magyarázhatjuk a világjárvánnyal az ilyesfajta viselkedést?

Leginkább akkor, ha olyan embernél merülnek fel ilyen jellegű problémák, akinek korábban semmi hasonló panasza vagy eltérése nem volt. A klasszikus karantén idején az alvászavarok és szorongások mellett akár depresszió jelentkezik, tehát ha valaki érzi, hogy ő vagy más egy megváltozott ember lett a korábbiakhoz képest.

Ezek általában együtt jelentkeznek?

Lehetnek együtt, de külön-külön is. A járvány első hulláma alatt kifejezetten megnőtt az alvászavarral jelentkezőknek a száma. Semmi más tünetünk nem volt, csak azt mondták, hogy megváltozott az alváshabitusuk. Az alvászavar egy tünet, amely mögött lehet orvosolandó lelki probléma. A részletes kikérdezésnél pedig gyakran kiderült, hogy szorongás vagy depresszió áll az egésznek a hátterében, ha pedig ezeket sikeresen kezeljük, akkor az alvászavar is elmúlik.

Kinek kedvezett és kinek nem az élsportolók közül a járvány?

A versenyzők egy ideig ennek az egész helyzetnek próbálták az előnyeit kihasználni, de amikor látszott, hogy a komplett versenynaptár átalakul vagy az olimpiát el kell halasztani, néhányan megzuhantak. Események nélkül nem érhető el az az adrenalinszint, amelyet megszoktak. Az élsportolók az egész kérdést inkább problémaként élték meg, mint előnyként. A hétköznapi emberek egy részének ugyanakkor nem volt megterhelő otthonról dolgozni.

A magyarok mennyire tudtak sikeresen alkalmazkodni?

Szerintem alapvetően sikeresen. Számos munkakör feladatait otthonról is megfelelően el lehetett látni. Lehet, hogy a munkaidő egy kicsit szétszóródott, de akár az esti munkavégzésért cserébe be tudtak illeszteni egy délutáni sziesztát.

Mit javasol azoknak, akik mégis nehezen kezelik az ilyen változásokat?

Fontos, hogy a fennmaradó szabadidőt úgy szervezzék, hogy legyenek benne külső aktivitások is, lehetőleg a szabadban, örömteli programokkal.

Összességében mekkora problémát okoz, hogy most már bő fél éve benne vagyunk ebben a világjárványban, és sokan még mindig félnek, rettegnek, vagy éppen a hipochondriájuk erősödött fel?

Ez nagy probléma, és a fő gond az, hogy nem látjuk a végét. A bizonytalanság mindig számos pszichés problémának az alapja. Nem látjuk, hogy ennek decemberre vagy jövő júniusra lesz vége, netán még évekig tart. Nagyon nehezen tudnak az emberek tervezni, az elmúlt években megszokott rituálék megőrzése, ünnepségek megtartása pedig sokszor szinte lehetetlen. Ráadásul nem tudjuk, hogy megbetegszünk-e. A járvány válogatás nélkül bárkit elérhet, még ha lehet is csökkenteni a megbetegedésnek az esélyét.

Mennyire magától értetődő, hogy egy ilyen helyzetben megjelennek a járványszkeptikusok, sőt, akár a vírustagadók?

Nehezen tudok indulatok nélkül róluk beszélni. Minden krízisszituációnak megvannak a vámszedői. Nem gondolom azt, hogy ezek az emberek valóban tiszta aggyal gondolkodva vírustagadók, ezek mögött a tevékenységek mögött egyéb érdekek húzódnak meg. Borzasztó veszélyesnek látom az ő szerepüket, és nem is nagyon értem azokat az ismerőseimet, akik felülnek erre a vonatra. Valóban látok a környezetemben olyanokat, akik szinte tünetmentesen átvészelik az egészet, és látok olyanokat, élsportolókat, akik intenzív osztályon fekszenek súlyos szövődményekkel, gondolhatunk a tüdőembóliával kezelt vízilabdázóra. Nem tudjuk, hogy a vírus kire csap le, mennyire csap le, a szervezete hogyan reagál rá.

Egy átlagembernek mit tanácsol, mennyit foglalkozzon ezzel a vírussal azontúl, hogy betartja a kötelező szabályokat?

Ennyit. Tartsa be a kötelező szabályokat, és próbálja emellett élni azt az életet, amelyet egyébként megengedhet a vírushelyzet mellett magának.

Az emberek mentális egészsége mennyire befolyásolja, hogy mekkora kárt okozhat a szervezetében a fertőzés?

A lelki egészség a testi immunitásra komoly befolyással van. Ha egyébként jól vagyunk a bőrünkben, önazonosak vagyunk, rendezett élethelyzetek vesznek minket körül, akkor a testi immunitásunk, a fehérvérsejtjeink állapota is olyan, hogy egyes kórokozókkal szemben sokkal inkább fel tudják venni a harcot.

Mennyire tapasztalta, hogy a 30 év feletti sportolókat jobban megviselte a kialakult helyzet?

Nem gondolom, hogy ez korfüggő, inkább személyiség- és motiválhatóságfüggő. Ismerek számos harminc fölötti élsportolót, aki bátran vállalja a plusz egyéves olimpiai felkészülést, és tudok harminc éven aluliakról, akik nem szeretnének ebbe az egészbe újra beleállni.

Hogyan kezelhető annak a hiánynak az érzése, hogy sok sportágban a járvány előtt elvégzett kemény munka eredményét nem tudták a sportolók versenyen kamatoztatni?

Kicsit az egészet úgy kell elképzelni, mint egy gyászfolyamatot. A felkészülést meg kell gyászolni, majd meg kell próbálni elengedni, és felépíteni egy új rendszert. Itt is azok fognak győztesként kijönni, akiknek van olyan rugalmas a személyiségük, hogy könnyedebben elengedik a múltat és előretekintenek.

A magyar sportorvosi szabályozás alapján heteket kell kihagyniuk azoknak, akik megfertőződnek koronavírussal. Fel lehet erre készülni?

A legjobb, ha előre elkészítenek egy B-tervet arra az esetre, ha akár a sportoló, akár az edző karanténba kerül. A sportolónak az ilyenkor végezhető mentális felkészülési gyakorlatokkal könnyebben átvészelhető ez az időszak, sokkal jobb ez, mint ha akkor szakad rájuk a tehetetlenség és a döbbenet, tehát érdemes felkészülni a lehetséges rosszra.

Viszont előre túlgörcsölni aligha érdemes...

Valóban. Elég egy B-tervnek, amelyet eltesznek a fiókba, és csak akkor kell elővenni, ha beütött a baj.

Mit lehet tenni, hogy ne törje meg a sportolót mentálisan egy 4-6 hetes kihagyás?

Arra kell készülni, hogy megtöri. Fontos minél előbb kármentesíteni, elérni, hogy minél kisebb legyen az a lelki és fizikai sérülés, amelyet ez a helyzet okoz. Nem számíthatunk arra, hogy egy sportoló tünet- és panaszmentesen egy négyhetes kényszerleállást elvisel.

Hogyan lehet a versenyek élményét helyettesíteni?

Teljes mértékben sehogy. Részben úgy, ha az adott sportoló a saját sikereit újra tudja élni, újra tudja nézni. Érdemes ezeket szépen betárazni, és minden napra egy kis emléket visszahozni, mert egy versenymentes időszakban nem lesz sok más lehetősége arra, hogy adrenalint termeltessen magában.

Egy tavaszi kényszerleállás akár teljesen tönkretehetné az olimpiai felkészülést. Mit lehet tenni a pánik elkerüléséért?

Meg kell próbálni minimalizálni a traumát. Az a sportoló, aki addig kötelességtudóan, motiváltan, mindent beleadva végezte a dolgát, valószínűleg egészen máshogy áll egy ilyen kérdéshez, mint az, aki pontosan tudja magáról, hogy nem tett bele addig se mindent. Ők sokkal nagyobb traumát fognak átélni, mint azok a versenyzők, akiknek a lelkiismerete tiszta.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Franck Robichon
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018