INFORÁDIÓ 
2020. június 2. kedd
Anita, Kármen

koronavírus

müller viktor

vírus

kutatás

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ez egy kicsi valószínűségű balszerencse – mondta Müller Viktor biológus arról, hogy az új koronavírus hogyan kerülhetett át állatról emberre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy miként működnek a vírusok, hogy miért nem mindebkire veszélyes a koronavírus, és arról is, hogy mikor lehet ellenszere a fertőzésnek.

A vírus bennünk mutálódik? Mert a mutációt általában valami félelmetes szónak szoktuk érezni.

A mutáció semmi mást nem jelent, mint változást. A vírus gyakorlatilag minden egyes generációban módosul, mutálódik, bennünk is. Általában ebből nincsen semmi probléma, a legtöbb mutáns kevésbé hatékony, mint az eredeti. Van már egy olyan kórházi vizsgálat, ahol azt nézték, hogy a kórházi szobában milyen mennyiségben van jelen a vírus, és nem annál volt a legnagyobb mennyiségben, aki súlyos tüdőgyulladással küzdött, hanem annál, aki felső légúti tünetekkel köhögött.

Mit vizsgál most a tudomány? Lehet-e tudni, hogy a kutatás irányai az új koronavírus esetében mik?

Van egy úgymond virológiai alapkutatás, fontos, hogy megértsük például, hogy min múlik az, hogy alsó légút, felső légút, hogyan terjed. És folyik egy orvostudományi, gyógyszerészeti, oltóanyag-fejlesztési kutatás, ahol pedig eszközöket keresünk ellene. A hatóanyagokat kétféle úton tudjuk keresni. Egyrészt megnézhetjük, hogy a már ismert gyógyszerek közül valami hatásos-e, és elkezdhetnek külön gyógyszereket fejleszteni, ami múlhat azon, hogy megismerjük a vírusnak a fehérjéit, akkor ez alapján tervezhetünk olyan molekulákat, ami kötődik hozzá, gátolja, megakadályozza a vírus működését, szaporodását. És emellett oltóanyagot is elkezdhetünk kidolgozni. Sokféle technológia van oltóanyagok kidolgozására, ezek egy része hagyományos és működik már évtizedek óta, és vannak kísérleti technológiák, amelyek gyorsabb fejlesztést tesznek lehetővé. Nem engedjük meg magunknak, hogy akármilyen lehetőséget kihagyjunk, hanem egyszerre nagyon sokféle fejlesztés elindult.

Amikor a vírus elleni szerről beszélünk, akkor a tüdőgyulladást mint betegséget akarja meggyógyítani a szer vagy a vírust akarja valamilyen módon a szervezetből kitakarítani?

Mind a kettővel győzünk. Nem vagy-vagy, hanem mind a kettő.

Hogyan terjed a vírus? Mennyi ideig él egy cseppben, amit az ember kilehel? Mennyi ideig marad meg a tárgyakon? A parmezánsajton, a pármai sonkán?

A pánikot érdemes elkerülni. Azért mert leülepszik a felületre, nem kell attól félni, hogy csak védőfelszerelésben hámozhatom meg a krumplit, amit vettem a boltban. A légúti fertőzéseknél általában tudjuk, hogy felületek közös érintése hozzájárul a terjedéshez. Most még ennél az új koronavírusnál nem tudjuk, ez mekkora szerepű, de az, hogy más légúti fertőzésnél tudjuk, ez egyértelműen arra ösztökél minket, hogy ezt próbáljuk meg minimalizálni. Mindemellett a fő terjedés valószínűleg a cseppfertőzéssel történik. Az a fontos, hogy ne köhögjünk egymásra, ez nagyon-nagyon fontos, meg a közösségi érintkezés korlátozása, amennyire ezt meg tudjuk tenni, mert ez biztosan lassítja a terjedést.

Mitől függ, hogy meddig él egy vírus egy élettelen területen, tehát nem egy gazdatestben?

Függhet a hőmérséklettől, függhet attól, hogy mennyire reaktív az a felület. Ezek a típusú vírusok a sejt hártyájából lopnak el egy darabot magának kabátnak. Ez egy sérülékeny szerkezet, az UV-sugárzás, a napsugárzás gyorsan inaktiválja, magasabb hőmérsékleten gyorsabban tönkremegy, tisztítószerek könnyen tönkreteszik, tehát ez általában egy rövidebb élettartamot enged meg. Mindemellett a laborban lehet azt látni, hogy egy nagyobb mennyiségű vírusállományból még napokkal később is ki lehet mutatni azt, hogy sejteket meg tudok vele fertőzni. Ez nem azt jelenti, hogy egy héttel később még rettegnem kell, hogy közös légtérben voltam valakivel, magas kockázatot abban az esetben gondolnak, ha közeli, mondjuk két méternél közelebbi kontaktus távolság van egy fertőzött és a nem fertőzött ember között. A rizikó folyamatosan csökken a távolsággal.

Az ember ép kültakarója, a bőre, az jó védekezés? Ha nem nyúlok a kezemmel az orromba, szemembe, számba, akkor elvileg jó?

A legtöbb sejtünket nem is tudja fertőzni ez a vírus. Konkrétan a nyálkahártyában lévő sejtek egy részét tudja fertőzni, tehát a bőrünkön keresztül nem fog tudni bejutni a szervezetbe.

A fertőzés kimutatásának mi a technikája?

Most még nincsen gyorsteszt, ezen is intenzíven dolgoznak, mert a járványtani esetnyomozásban ez óriási segítség lenne. Biztos, hogy lesz, csak nem tudjuk, hogy pontosan mikorra készülnek el vele. Ebben a pillanatban ezért egy általános módszert tudunk használni, amivel gyakorlatilag bármiféle vírust ki tudnánk mutatni célzottan, tehát ez a vírus örökítő anyagának a kimutatása.

Azt tudjuk, hogy milyen és azt meg kell keresni?

Így van. Hihetetlen, hogy milyen sebességgel működik a tudomány. Két-három héttel az új vírus megjelenése után az egész világgal megosztották a kínai kutatók ennek a vírusnak a teljes genetikai állományát. Ez alapján lehet megtervezni azokat a célzó molekulákat, amelyeknek a segítségével konkrétan ennek a vírusnak az örökítő anyagát én fel tudom ismerni, rendkívüli érzékenységgel. Csak ez egy munkaigényes folyamat.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy egy antivirális szer vagy oltás kifejlesztésre kerüljön úgy, hogy az adható legyen tömegesen?

Erre biztosat mondani nem lehet. A leggyorsabb az lenne, ha valami létező gyógyszer hatásosnak bizonyulna. A legígéretesebb jelölt a Remdesivir nevű gyógyszer, amit eredetileg Ebola-vírus ellen fejlesztettek. Ott is volt valamennyi hatása, de találtak közben hatékonyabb ellenszert, úgyhogy ezt jegelték. Kipróbálták, hátha hat más ellen, és pont a MERS, SARS koronavírusok ellen úgy tűnt, hogy hatásos, tehát teljesen logikusan ezt kipróbálták azonnal az új koronavírus ellen, és sejtkultúrában ez úgy tűnik, hogy hatásosan blokkolja a vírust. Már folynak azok a klinikai vizsgálatok, amikor azt nézik, hogy a pácienseken ténylegesen segít-e, csökkenti-e a súlyos tünetek kialakulásának a kockázatát. Ez párhuzamosan elindult sok országban, ahol viszont most felfutóban van a járvány, heteken, néhány hónapon belül tudni fogjuk, hogy ez hatásos-e.

Tehát ez már működő emberi szervezetben lévő fertőzés ellen jó.

Így van, igen.

És az oltás?

Az másik történet. Az oltóanyagnál is többféle technológia van, az első kísérleti vakcinák kipróbálása már folyik. Ezek kísérleti technológiával készültek el, nem a hagyományos védőoltások, hanem inkább amit a jövő technológiájának gondolunk, ilyen szempontból különösen nehéz arra jóslásokat tenni, hogy hatékonyak lesznek-e. Fél éven belül tudni fogjuk, hogy amelyek legelső körben elkészültek, hatásosak-e, és ha igen, akkor onnantól is még azért egy év minimum, mire a termelési kapacitást föl tudják úgy futtatni, hogy érdemben befolyásolni tudjuk a járványt.

A cikk végére ért.

Nyitókép: A 2019-nCov humán koronavírus ultrastrukturális morfológiája (CDC/Alissa Eckert, MS; Dan Higgins, MAM / Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library)
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018