Idén olcsóbbak a friss hazai és déli gyümölcsök, mint tavaly júliusban – ezt az Oecunomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb kutatása hozta nyilvánosságra.

Alapvetően négy tényezőt lehet kiemelni:

• az első, hogy a tavalyi évben nagyon rossz volt a bázis;
• a második, hogy 2026-ban megemelkedett a kínálat, sokkal több gyümölcs került a piacra;
• a harmadik tényező az erős importverseny, tehát akkor is megjelent a kínálatban a külföldről hozott áru, amikor már teljes erővel futott a magyar szezon;
• a negyedik pedig, hogy az áprilisi választás után sokat erősödött a forint, ez pedig olcsóbbá tette az importot

– mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója.

Azzal kapcsolatban, hogy a tartós aszály, illetve az import hogyan hatott a hazai termékekre, a szakértő elmondta, hogy mind a szezon előtt, mind pedig a szezon után felfut a behozatal, így idényen kívül is megtalálhatják a fogyasztók a különböző gyümölcsöket a boltokban – a téli időszakban például majdhogynem 100 százalék az importvolumen. Szezonban pedig a hazai termés versenyez a behozottal.

A csapadékhiány pedig valóban negatívan hatott némelyik gyümölcsre. Ahogy fogalmazott,

egyesek konkrétan „almageddont” emlegetnek, annyira kevés lesz a 2026-os almatermés, és így a kínálat is.

Importból viszont nagyon sok jön be az országba Spanyolországból, Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból – ahogy kajszibarackból és őszibarackból is.

Az Oecunomus kutatásából kiderült, hogy a szilva az egyetlen gyümölcs, ami nem lett olcsóbb. A kutatási igazgató erről annyit mondott, hogy bár sok meghatározó termőterületen, például Szabolcs-Szatmár-Beregben növekedett a termés mennyisége, viszont a gyümölcs idő előtt lehullik, ez pedig végső soron komoly kiesést okozhat.

A fogyasztói árak alakulásával kapcsolatban a szakember elmondta, igen vegyes a kép ezen a téren, és számos tényező befolyásolja. Változik a kínálat, változik az import volumene, és a hazai gazdák ezzel nem feltétlenül járnak jól. Nekik is növekednek a költségeik, mint a munkaerő, a növényvédelem, a válogatás, a hűtés, a csomagolás és a szállítás, ráadásul a klímaváltozás hatásai, mint az aszály és a hőhullámok, hőkupolák is egyre gyakrabban jelentkeznek. Így valószínűsíthető, hogy mindennek árfelhajtó hatása lesz, nem lehet kijelenteni, hogy 2027 nyarán már alacsonyabb árakkal találkozhatunk a boltokban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Pásztor Szabolcs készítette.