Az elmúlt években magasabb szintre került a nyugdíjas évekre szükségesnek tartott megtakarítási összeg. Míg

• 2021–2022-ben 26 millió forint volt az átlag,
• 2025-ben már 33,4 millió,
• 2026 második negyedévében pedig 35,1 millió forintra emelkedett

a nyugdíjas évekhez szükségesnek tartott összeg – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A kutatás negyedévente mutatja be a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. A legutóbbi felmérés 2026. április 27. és május 5. között készült, a megkérdezett 500 fő reprezentálja kor, nem, régió és településtípus alapján a 30-59 éves magyar lakosságot.

A kutatás rámutatott arra, hogy a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz szükségesnek vélt összeg lakóhely szerint jelentős eltérést mutat.

A budapestiek átlagosan 44 millió forinttal számolnak, a városokban 36-38 millió forintot említettek, a falvakban 29 millió forint volt az átlag.

A válaszadók fele szerint legkésőbb 30 éves korban érdemes elkezdeni a nyugdíjas évekre félretenni.

Arra a kérdésre, hogy havonta mennyit kellene félretenni a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz, a szélsőértékek nélkül számított átlag most 49 ezer forint volt. Ez elmarad a 2024-es 56 ezer és a 2025-ös 54,7 ezer forinttól, ugyanakkor továbbra is meghaladja a 2021-ben mért 43 ezer és a 2022-es 46 ezer forintos szintet. A leggyakrabban említett havi összeg most 50 ezer forint volt.

Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagos 35 millió forintos összeg jól érzékelteti, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés hosszú távú pénzügyi feladat. Ha valaki 30 éves korától 65 éves koráig szeretné ezt az összeget összegyűjteni, hozamok nélkül számolva havonta több mint 83 ezer forintot kellene félretennie. A kutatásból az is látszik, hogy bár a középkorúak átlagosan már 29 éves kort tartanak ideálisnak a kezdéshez, a ténylegesen nyugdíjcélra megtakarítók átlagosan csak 35 évesen vágtak bele.