Balogh Csaba, az Államadósság Kezelő Központ üzleti vezérigazgató-helyettese a Portfolio Future of Finance 2026 konferenciáján tartott előadásán többek között arról beszélt, hogy miközben globálisan egyre élesebb a verseny a finanszírozásért, és a fejlett államok a Covid utáni időszakban már jóval drágábban adósodnak el, Magyarországon idén érdemi fordulat látszik a hosszú hozamokban – írja a Portfolio.

A szakember úgy foglalta össze a nemzeti piaci közhelyzetet, hogy „véget ért az olcsó pénzek kora”.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szempontjából legfőképp a kötvénypiacok a meghatározók, itt pedig egyre élesebb verseny bontakozik ki a finanszírozásért. Az elmúlt években a vezető amerikai AI-cégek jelentősen növelték kötvénypiaci forrásbevonásukat, Balogh Csaba pedig rámutatott:

2026-ban július végéig csak ez az öt vállalat több mint 100 milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki, ami az amerikai vállalati kötvénypiacon belül már 10 százalék feletti arányt jelent.

A szuverén kibocsátók részéről is fokozódnak a finanszírozási igények. A nagy devizákban végrehajtott első féléves szuverén kibocsátások 2026-ban 500 milliárd dollár közelében jártak, ami a Covid-időszakot idézi. Azokban az években az országok hatalmas kibocsátásokkal próbálták élénkíteni gazdaságaikat, most viszont hasonló volumenek már jóval magasabb hozamkörnyezetben jelennek meg – magyarázta a szakember.

Jól kirajzolódik a fordulat az OECD-államoknál, ugyanis míg a világjárvány alatt óriási kötvénykibocsátásokat lehetett nagyon alacsony, nulla közeli hozamok mellett végrehajtani, addig mára az átlagos kibocsátási hozam 4-4,5 százalék közé emelkedett. Innen már nagyon nehéz lefelé menni. Balogh Csaba arra is utalt, hogy

Magyarország sincs már messze ettől az új OECD-átlagtól.

A háttérben két nagy tényezőcsoport azonosítható.

Ezek közül az egyik a külső sokkok sora: a Covid, az ellátási láncok zavarai, a geopolitikai bizonytalanság, az energiapiaci sokkok és a kereskedelmi feszültségek. A másik a strukturális kihívások köre: az öregedő társadalmak, a védelmi kiadások megugrása, valamint a klíma- és energiaátmenet kettőssége.

Ezen tényezők a tartósabb inflációs nyomás irányába hatnak, ami pedig magasabb rövid hozamokat és nagyobb lejárati prémiumokat eredményezhet.

A szakértő arra is kitért, hogy ez nem könnyű pálya az adósságkezelők számára, pláne úgy, hogy Magyarországon a költségvetési finanszírozási igény is jelentős, és az uniós források megszerzése kapcsán előfinanszírozási feladatok is jelentkeznek.

Elhangzott: a lakossági szegmensben stabil a lakossági tulajdonban lévő állampapír-állomány, sőt az utóbbi hónapokban emelkedő trend látszik. Ez annak ellenére igaz, hogy a lakossági állampapírok hozama közelített a piaci hozamokhoz, jelenleg nagyjából 5,5 százalék körüli szinten van. A lakossági állomány tehát a piacihoz igazodó kamatszint mellett is stabil maradt.

Balogh Csaba arról is beszélt, hogy az ÁKK folyamatosan fejleszt, és előretekintve a társadalmi kötvények, illetve a kék kötvények lehetőségét is intenzíven vizsgálja.