Az elemzők szerint Európa olyan sokkkal néz szembe, amely a helyi gyárakat szinte teljes egészükben kannibalizálhatja, munkahelyek elvesztéséhez és a Peking általi gyarmatosításhoz vezethet. Nemcsak a késztermékek importja egyre fontosabb, hanem az importált alkatrészek mennyisége is – írta meg a The Guardian.

Mint emlékeztetnek, az EU bizonyos tervei kényszerítenék az európai gyártókat, hogy legalább három különböző beszállítótól vásárolják a kritikus alkatrészeket. Az európai uniós biztosok május 29-én fognak találkozni, hogy megbeszélést folytassanak a következő lépésekről.

A különféle állami támogatások jelentik az egyik okát annak, hogy miért olcsóbbak a kínai termékek. Emellett a jüan-euró árfolyam is olyan irányban változott az elmúlt öt évben, hogy mostanra akár 40 százalékkal is alulértékelt lehet a kínai deviza. Ennek hatására

kevés beszerző tud nemet mondani azokra a kínai árukra, amelyek az európai termékek minőségének 95 százalékát hozzák amellett, hogy 30-50 százalékkal olcsóbbak.

Németországban például csak a gépiparban 22 ezer munkahelyet veszítettek el.

A cikkben részletesebben is bemutatnak egyes termékcsoportokat. Az aminosavak esetében például érték szerint az összetevők 52 százalékát importálja az EU Kínából, térfogat szerint viszont 88 százalékot. Továbbá a többértékű alkoholok esetében, amelyeket a műanyagoknál, a kozmetikumoknál, a festékeknél és a fagyállóknál is használnak, az EU-s importok 96 százaléka Kínából érkezik.

A legnagyobb probléma az, hogy az alacsony áron kínált termékek lassan gazdaságtalanná teszik az európai termelést. Emellett a statisztikák szerint egyre inkább növekszik Kína külkereskedelmi többlete, egyesek szerint pedig a 2024-ben bevezetett, akár 35 százalékos e-autó-védővámok hatását mára az árfolyam változása kiütötte.

Hozzáteszik:

mostanra Kína lett Németország top kereskedelmi partnere, megelőzte az USA-t is – eközben pedig 2019 óta 250 ezer ipari munkahely veszett el a németeknél.

Különösen erős a visszaesés az autógyártás terén, ahol 2024 és 2025 között 51 ezer munkahely szűnt meg. Szakértők szerint ez már nemcsak gazdasági, de biztonsági problémát is jelenthet Berlin számára.

Az Európai Unió válaszlépésként két javaslattal is előhozakodott, így az „Industrial Accelerator Act” nevű szabályozással, valamint a „Cyber Security Act” frissítésével is. Az előbbi nevében az ipar felpörgetésére utal, az utóbbi pedig a kiberbiztonság erősítésére, azaz biztonsági okokra hivatkozva tilthatnák meg a kínai termékek vásárlását. Mindazonáltal ezek a szabályok 2027 előtt nem lépnek érvénybe – teszi hozzá a The Guardian.