„Bajban ismeri meg az ember a barátait” – tartja a mondás, de lehet, hogy ebben az esetben inkább úgy szólhat, hogy „ha igazán megismered a barátodat, akkor baj lesz”.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ezúttal felvette a kesztyűt és nyilatkozatháborúba kezdett Donald Trumppal, akinek eddig az egyik legszorosabb európai szövetségese volt. Legutóbbi visszaszólása szerint Trump Amerika és a Nyugat ellenségeinek kedvében jár, miközben lekezeli a szövetségeseit.

A kiváltó ok több médium szerint az volt, hogy az elnök egy olasz tévéadónak nyilatkozva azt állította: Meloni szabályosan kérlelte, hogy közös fotót készítsenek a múlt heti G7-es csúcson.

„Folyamatosan kérlelt... rosszul megy neki Olaszországban a népszerűséggel, lehet, hogy azért, mert nemet mondott az Egyesült Államoknak (ő és a NATO is) amikor, amikor arról volt szó, hogy megakadályozzuk, hogy Iránnak atomfegyvere legyen” – ismételte meg a közösségi oldalán az amerikai elnök. Majd rátért arra, hogy konkrétan mi irritálja: az, hogy Meloni „megtagadta”, hogy az amerikaiak olasz bázisokat használhassanak Irán bombázásához. „Most, hogy Amerika katonailag legyőzte Iránt, Meloni barátkozni akar, hogy javítsa a tetszési indexét. Köszönöm, nem” – írta Donald Trump.

Az ügy több újságban téma lett. A Financial Timesnak nyilatkozó olasz politológus, Giovanni Orsina szerint Trump nem csak személyeskedett. „Ez a becsületről szól, és egy nacionalistának a becsület politikai dolog. Olyan, mintha meggyalázták volna az olasz zászlót” – mondta.

Giorgia Meloni egy videóban vágott vissza, azt állítva, hogy Donald Trump változata a G7-s találkozásukról „totális kitaláció”, és „soha nem könyörgünk, sem én sem Olaszország”

– mondta. Viszont a lap megemlíti: ahogy felpörög az olasz kormányfő újraválasztási kampánya, úgy kezdi lehúzni Trumppal fenntartott barátsága.

„Donald Trump választási szempontból még a jobboldalon is toxikus Európában... Meloni, Trump-ellenesként némi haszonra tehet szert” – jegyezte meg Stefano Stefanini volt olasz NATO-nagykövet. Meloni további beszólása az volt Trump felé, hogy inkább aggódjon a saját tetszési indexe iránt (amely nagyot zuhant) és megjegyezte: „ha a népszerűség a téma, az, hogy a te barátod vagyok, bizonyosan nem segített”.

Olasz kommentátorok úgy látják, Giorgia Meloni nem kereste tudatosan a konfrontációt, viszont a „kisebb ország női vezetője, aki szembeszáll egy zaklatóval” – remekül kihasználható narratíva – volt az egyik kommentár.

Korábban viszont akkora volt a barátság, hogy Meloni volt az egyetlen európai vezető, aki ott volt Trump második elnöki beiktatásán – az elnök pedig azzal bókolt, hogy „ő fantasztikus nő, a világ egyik valódi vezetője és nagyon szép”. Donald Trump emellett reklámozta Giorgia Meloni önéletrajzát.

Az olasz kormányfő viszont ezen kívül hazájának nem tudott előnyöket kicsikarni. Az EU-ra nehezedő Trump-tarifák Rómát ugyanúgy sújtják, mint más tagállamokat.

Meloni csendben maradt az Irán ellen indított amerikai támadás kezdetén is és akkor kezdte felhúzni magát, amikor Trump „borzalmasnak” nevezte Leó pápát, aki hevesen bírálta az Irán elleni akciót. Ekkor már megjegyezte, hogy „elfogadhatatlan” a katolikus olaszok számára különösen meghatározó egyházfő ilyen bírálata.

Ezután jöttek Trump megjegyzései (amelyeket Meloni megint válasz nélkül hagyott), hogy mennyire „sokkolta”, hogy nem engedték az Egyesült Államoknak az olasz támaszpontok használatát az Irán elleni háborúban és az, hogy Meloniból „hiányzik a bátorság”.

Az olasz vezetőnél végül a G7-es fotózásról szóló Trump-beszólás miatt szakadt el a cérna.

Közben a 444 azt is kiszúrta, hogy Trump béna, de sértő szóviccelődéssel töltötte a hétvégét, egyfajta „apavicceket” fabrikálva apák napja alkalmából. (Az angolban a „dad joke” az olyan fajta humor leírása, amitől az ember a fájdalmában a fejéhez kap.)

Értekezett arról, hogy egyetlen betű módosításával (az angolban) a Demokratákból „idiokratákat” lehet csinálni. És arról is, hogy a hírhedt ICE bevándorlási ügynökség jégre utaló neve elé tett „N”- betű „Nice”-szá, azaz kedvessé változtatja. Szerinte a média nem tudna mit kezdeni ha úgy kéne hírt írni, hogy „kedves” emberek toloncoltak ki erőszakos drogkereskedőket.