Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Pexels.com

Fordulat a vidék-főváros ellentétben

Az utóbbi évek vándorlási trendjei és a legfrissebb gazdasági mutatók alapján jelentős különbségek rajzolódnak ki a nagyvárosi és a vidéki életminőség között. Míg a pandémia alatt a községek népszerűsége megugrott, 2025-re az anyagi biztonság és az egészségügyi kilátások ismét a városok felé billentik a mérleg nyelvét.

A Pénzcentrum elemzése szerint a lakhelyválasztási trendek az elmúlt öt évben többször is irányt váltottak. A 2020-as és 2021-es „karanténeffektus” után az energiaválság 2022-ben ismét a városi, korszerűbb lakások felé terelte a lakosságot. A 2025-ös statisztikák alapján Budapest népszerűsége ugyan némileg csökkent, a falvaké pedig ismét eléri a 2019-es szintet, az objektív életminőségi mutatók terén azonban a nagyvárosok tartják előnyüket.

Egészségi állapot és anyagi helyzet

Az Eurostat 2025-ös adatai cáfolják azt a vélelmet, miszerint a vidéki környezet automatikusan jobb egészséget eredményez. A nagyvárosokban élők 68,3 százaléka érzi jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, míg a községekben ez az arány csupán 61,3 százalék. Szakértők szerint ez nem csupán a környezeti hatásokkal, hanem az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, az átlagéletkorral és az iskolázottsággal is összefügg.

A jövedelmi olló drasztikusan szétnyílt az elmúlt három évben:

  • A nagyvárosi éves nettó átlagbér 2025-ben meghaladta a 4,8 millió forintot (havi 401 ezer Ft).
  • A községekben ez az összeg 3,4 millió forint körül alakult (havi 284 ezer Ft).
  • A nettó bérkülönbség így tavaly már havi 116 ezer forintra rúgott, ami több mint kétszerese a 2022-es szintnek.

Elszegényedés és közbiztonság

A statisztikák rávilágítanak a vidék elszegényedési kockázatára: a falvakban élők 20,7 százalékát fenyegeti ez a veszély, míg a nagyvárosiaknál ez az arány mindössze 8,3 százalék. Érdekesség ugyanakkor, hogy a közbiztonság terén elmosódnak a határok: a bűnelkövetések és vandalizmus mértéke városon és falun egyaránt alacsony, 6 százalék körül mozog.

A fiatalok kilátásai

A legkritikusabb különbség a 18–24 éves korosztály helyzetében mutatkozik meg. A községekben élő fiatalok 16,9 százaléka hagyja el túl korán az oktatást, szemben a nagyvárosi 4,3 százalékkal. Hasonlóan magas a vidéki munkanélküli és oktatásban nem részt vevő (NEET) fiatalok aránya is, ami a helyi munkalehetőségek hiányára és a szakképzetlenségi problémákra utal.

Az elemzés konklúziója szerint bár a vidékre költözés vonzó alternatíva lehet az alacsonyabb ingatlanárak és a nyugalom miatt, a döntés előtt érdemes mérlegelni a szűkebb helyi lehetőségeket, a korlátozottabb mobilitást és a jelentősen alacsonyabb bérszínvonalat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vitézy Dávid megszólalt az uniós forrásokról, 700 milliárd forint a tét

Vitézy Dávid megszólalt az uniós forrásokról, 700 milliárd forint a tét

Vitézy Dávid közlekedési miniszter a szentendrei HÉV-en utazva számolt be arról, hogy hétvégén is azon a törvényen dolgoztak, amely lehetővé tenné 700 milliárd forint uniós forrás lehívását, többek között új, légkondicionált hévek és korszerű InterCity motorvonatok beszerzésére. A miniszter szerint az előző kormány 2 milliárd euró uniós forrást hagyott végleg elveszni, amiből már ma is járhatnának az új járművek. A miniszter elismerte, hogy egy hónap alatt nem lehet helyrehozni sok évnyi mulasztást, de hangsúlyozta, hogy egy percig sem tétlenkednek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×