Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
331.7
bux:
146200.98
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pexels.com

Fordulat a vidék-főváros ellentétben

Az utóbbi évek vándorlási trendjei és a legfrissebb gazdasági mutatók alapján jelentős különbségek rajzolódnak ki a nagyvárosi és a vidéki életminőség között. Míg a pandémia alatt a községek népszerűsége megugrott, 2025-re az anyagi biztonság és az egészségügyi kilátások ismét a városok felé billentik a mérleg nyelvét.

A Pénzcentrum elemzése szerint a lakhelyválasztási trendek az elmúlt öt évben többször is irányt váltottak. A 2020-as és 2021-es „karanténeffektus” után az energiaválság 2022-ben ismét a városi, korszerűbb lakások felé terelte a lakosságot. A 2025-ös statisztikák alapján Budapest népszerűsége ugyan némileg csökkent, a falvaké pedig ismét eléri a 2019-es szintet, az objektív életminőségi mutatók terén azonban a nagyvárosok tartják előnyüket.

Egészségi állapot és anyagi helyzet

Az Eurostat 2025-ös adatai cáfolják azt a vélelmet, miszerint a vidéki környezet automatikusan jobb egészséget eredményez. A nagyvárosokban élők 68,3 százaléka érzi jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, míg a községekben ez az arány csupán 61,3 százalék. Szakértők szerint ez nem csupán a környezeti hatásokkal, hanem az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, az átlagéletkorral és az iskolázottsággal is összefügg.

A jövedelmi olló drasztikusan szétnyílt az elmúlt három évben:

  • A nagyvárosi éves nettó átlagbér 2025-ben meghaladta a 4,8 millió forintot (havi 401 ezer Ft).
  • A községekben ez az összeg 3,4 millió forint körül alakult (havi 284 ezer Ft).
  • A nettó bérkülönbség így tavaly már havi 116 ezer forintra rúgott, ami több mint kétszerese a 2022-es szintnek.

Elszegényedés és közbiztonság

A statisztikák rávilágítanak a vidék elszegényedési kockázatára: a falvakban élők 20,7 százalékát fenyegeti ez a veszély, míg a nagyvárosiaknál ez az arány mindössze 8,3 százalék. Érdekesség ugyanakkor, hogy a közbiztonság terén elmosódnak a határok: a bűnelkövetések és vandalizmus mértéke városon és falun egyaránt alacsony, 6 százalék körül mozog.

A fiatalok kilátásai

A legkritikusabb különbség a 18–24 éves korosztály helyzetében mutatkozik meg. A községekben élő fiatalok 16,9 százaléka hagyja el túl korán az oktatást, szemben a nagyvárosi 4,3 százalékkal. Hasonlóan magas a vidéki munkanélküli és oktatásban nem részt vevő (NEET) fiatalok aránya is, ami a helyi munkalehetőségek hiányára és a szakképzetlenségi problémákra utal.

Az elemzés konklúziója szerint bár a vidékre költözés vonzó alternatíva lehet az alacsonyabb ingatlanárak és a nyugalom miatt, a döntés előtt érdemes mérlegelni a szűkebb helyi lehetőségeket, a korlátozottabb mobilitást és a jelentősen alacsonyabb bérszínvonalat.

Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Esnek a tőzsdék, a fél világ az Nvidiára vár

Esnek a tőzsdék, a fél világ az Nvidiára vár

Mozgalmas nap elé néznek ma a befektetők, itthon jön az MNB kamatdöntése, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok és lefelé vették az irnányt az európai indexek is. A magyar tőzsdén a Richter szolgáltatott ma híreket, jelentős felvásárlást jelentett be a vállalat, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×