Az építőipar folytatta azt a hagyományosan nagyon cikkcakkos teljesítményét októberben is, amit megszokhattunk – mondta Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban. Havi alapon volt egy közel 2 százalékos visszaesés a termelésben, viszont az egy évvel korábbihoz képest még így is közel 10 százalékkal jobbnak tűnik az október, mint 2024 hasonló időszaka. Ez is mutatja, hogy mennyire szélsőségesen tud változni hónapról hónapra ennek a kissúlyú ágazatnak a teljesítménye – fogalmazott.

Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy ebben az ágazatban nagyon sok egyedi nagyértékű projekt van, amelyek lejelentései vagy termelési ingadozásai a teljes ágazatra nagy hatást tudnak gyakorolni.

„Ha ezeket a szélsőséges növekedésindexeket valahogy megpróbáljuk értelmezni, akkor azt lehet mondani, hogy az ágazat negyedik éve egy csökkenő trendsávban van, de ez a sáv ez olyan széles, hogy ebben akár több hónapig tartó növekedés, vagy éppen a trendnél sokkal gyorsabb esés is előfordul. De ami a jó hír, hogy az utolsó fél évben inkább ennek a trendsávnak a tetején található az építőipari kibocsátás, vagyis bele lehet látni némi javulást az ágazat teljesítményébe az elmúlt hónapokban” – tette hozzá.

A havi 2 százalékos visszaesés magyarázata egyszerűen az, hogy az előző hónapban ugrott egy nagyot az építőipar, így várható volt, hogy most egy kicsit kisebb lesz. A magas éves alapú növekedés fő magyarázó ereje pedig az, hogy tavaly éppen az év második fele volt kifejezetten gyenge, vagyis egy alacsony bázishoz kell viszonyítani a mostani, októberi, egyébként viszonylag jó adatot. Ez

összességében is azt mutatja, hogy az építőipar rendkívül szélsőséges mozgásokat produkál, és ez a fajta sokszínűség várhatóan a következő hónapokban is ki fog tartani

– értelmezte az adatokat a szakértő.

Az elmúlt hónapokban nagyjából egyszerre mozgott az úgynevezett „épületek” és az úgynevezett „egyéb építmények” csoport teljesítménye. Az „épületek” inkább a magánszektorhoz kötődik, tehát a lakások, irodák, logisztika, gyárak teljesítményét mutatja. Az „egyéb építmények” viszont állami infrastruktúrás fejlesztésekkel túlsúlyosak, tehát ez közúti, vasúti fejlesztéseket takar inkább.

Az elmúlt hónapokban ezek nagyjából egy irányba mozogtak, egy óvatos, lassú emelkedést, javulást bele lehet látni mindkét terület mozgásába. Viszont a jövőt illetően ennél jóval ellentmondásosabb a kép.

A szerződésállomány október végén az építőipari vállalkozásoknál másfélszer akkora volt, mint egy évvel korábban. Viszont ez úgy alakult ki, hogy

az állami túlsúlyos „egyéb építményeknél” 80 százalék fölötti növekedés volt, míg az „épületeknél” 10 százalék feletti zsugorodás.

„Ennek nyilván az lehet az oka, hogy a magánszektor továbbra is gyenge aktivitású, tehát nem látszanak azok a növekedésre utaló jelek, amelyek pörgetnék az építőipar hagyományos, magánszektor oldaláról érkező keresleti tényezőit. A másik magyarázat az, hogy az állami fogyókúra miatt a hagyományos költségvetési forrásból származó fejlesztések bázisa alacsony, és a választás előtt hagyományosan felpörgő átadási láz viszont már egy fokozatosan növekvő keresletet generál, és ez egyelőre szépen tölti fel a rendelési könyveket az építőiparban. Nagy kérdés, hogy a kiköltekező költségvetés vajon 2026 második felére tud-e hasonló keresletet támasztani majd ugyanezen a fronton?” – vázolta Madár István.

„Kérdés, hogy a korrekció milyen intenzitású lesz, és mennyire érinti újra az állami fejlesztéseket, beruházásokat, ahogy 2022–24 között rendkívül intenzíven érintette? Ezt még nem látjuk, majd nyilván akkor fog eldőlni, ha látjuk, hogy például milyen nemzetközi finanszírozási környezet alakul ki 2026 második felében” – mondta a szakértő, aki szerint rövid távon a jó hír az, hogy a néhány hónapja már tartó, viszonylag dinamizálódó ágazat, úgy tűnik, idén végre növekedést fog tudni produkálni.

„Az elmúlt két évben kifejezetten zsugorodott az építőipari termelés.

Az idén egy kis növekedés lesz, olyan 2,5-3 százalék közötti növekedésre számítunk. Ez azt jelenti, hogy véget ért a klasszikus értelemben vett építőipari recesszió.

Ezen belül a negyedik negyedév valószínűleg már egy szemmel is látható kis hozzájárulást is fog tudni adni a GDP-növekedésünkhöz. Ez egy kis súlyú szektor, ritkán fordul elő az ilyen, de azt gondoljuk, hogy a negyedik negyedévben erre lesz példa. Aztán 2026 második felétől az ágazat kilátásai jóval homályosabbak – mondta Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban.