A Tej Terméktanács még 2024-ben országos reprezentatív piackutatást készíttetett. Az eredmény: a trappista sajt ismertsége 95 százalékos volt a megkérdezettek körében, és a válaszadók 82 százaléka egy évben legalább egyszer fogyaszt is trappistát, 67 százalékánál pedig volt a hűtőben. Ilyen szempontból tehát népszerűsítésre nem volna szükség, ám mint Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta, a sajttömbök formájában érkező import félkemény sajtokkal összefüggésben nem árt a felvilágosító kampány.

„Készül egy magyar élelmiszerkönyvi fejezet, amely értelmében a magyar trappista sajt kerek formában lesz forgalmazható, árusítható. Erre az üzenetre próbáljuk ezt a kampányt felhúzni, hogy a magyar trappista kerek, és próbáljuk a trappista sajt sokoldalú felhasználását is bemutatni a lakosságnak” – húzta alá az ágazati vezető.

A kampány kifejezetten a kerek, szeletelt vagy darabolt, de mindenképpen magyar trappista népszerűsítéséről szól, az élelmiszerkönyvbe is így fog bekerülni maga a magyar trappista, és csak kerek formában készülhet.

A Tej Terméktanács a kampány során megalkotta a sajtsziv.hu internetes oldalt.

„A sajtszív és a tejszív a terméktanács két közösségi logója, azt mutatja meg, hogy az adott tejtermék Magyarországon is magyar alapanyagból, magyar nyerstejből készült. Tehát készültünk egy weboldallal, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet támogatásával egy sajtlexikont tettünk közzé, és egy televíziós reklámfilmmel is jelentkezünk, bannerekkel, közösségi médiafelületeken posztokkal, illetve a kiskereskedelmi láncok akciós újságaiban is jelentkezünk, ahol a trappistáról szóló üzenet jelenik meg” – részletezte Harcz Zoltán.

A vásárlók számára jól ekülöníthető lesz az, hogy melyik trappista készült itthon, és melyik import, az ovális bélyegző jelent majd segítséget a megkülönböztetésben.

A Tej Terméktanács bízik abban, hogy az Agrárminisztérium rövidesen kihirdeti az élelmiszerkönyvet, és már nem lehet majd mindenféle félkemény sajtkészítményt trappistaként árusítani, olyan helyekről érkezőket (Németország, Lengyelország, Csehország), ahol nem is ismerik a valódi trappistát, csak a hozzá közeli edamit, goudát.