A titok felnagyítja a bűnt, félelmetessé teszi, így nehéz beszélni róla – az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nyomán erre figyelmeztettek szakemberek. Szokolay Domokos történész és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat utolsó epizódjában, a Duna TV-n csütörtök este hangsúlyozta azt is, hogy egy-egy adat önmagában még nem a teljes történet, azt magunknak kell kinyomoznunk.

A történész rámutatott: az ügynökakták adatai elsősorban a hatalom működéséről szólnak. Az érdeklődő a most nyilvánosságra kerülő információkban egy ismerőst lát, a hatalom számára azonban ők eszközök voltak.

Szokolay Domokos a műsorban beszélt személyes érintettségéről: apja az 1980-as években megfigyelt embereket, ami a 2000-es években kiderült egy politikai manipulációk nyomán nyilvánosságra került névsorból.

Felidézte, akkor kamasz volt és érezte, hogy édesapja bűnbakként élte meg lelepleződését. Indulat, pánik, fenyegetettség volt a levegőben. Kukorelly Endre könyvben írta meg a történetet. Szokolay Domokos pedig apja halála után levélben fejezte ki sajnálkozását az írónak, és az ügy iratait beadta a levéltárba, így juthatott nyugvópontra ez a történet.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a megfigyeltekre, az áldozatokra, azt, ahogy ők élték meg a történteket – figyelmeztetett a történész.

Orvos-Tóth Noémi azt emelte ki, hogy ha már elhunytak az érintettek, akkor is van dolguk a hozzátartozóknak az ilyen történetekkel.

„A szeretteinkhez fűződő kapcsolat a haláluk után sem ér véget, emlékükkel tovább dolgozunk” – jegyezte meg a pszichológus.

Azzal kapcsolatban, hogy a világhálón az ügynöktémában is lehet durva támadásokra, mocskolódásra számítani, Orvos-Tóth Noémi hangsúlyozta: meg kell húzni a határt és a mérgezővé váló terekből ki kell szállni.

„Védeni kell magunkat! Tilt! Töröl!” – tanácsolta a pszichológus.

Aki a közösségi médiában mocskolódik, az magáról állít ki bizonyítványt – fűzte hozzá Szokolay Domokos a Duna TV műsorában.

Szerda délelőtt hozták nyilvánosságra a rendszerváltás előtt keletkezett, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárásban (ÁBTL) őrzött állambiztonsági iratok egy részét, mintegy 60 ezer 1990 előtti ügynök nevét és adatait a nyitottaktak.hu oldalon.

Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a közzétételhez kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: a nyilvánosságra hozott ügynökakták okozta társadalmi traumák feldolgozásához munkacsoportot hoztak létre, amelynek tagja Szokolay Domokos és Orvos-Tóth Noémi mellett Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Szabó Andrea szociológus, politológus, Szekér Nóra történész, az ÁBTL osztályvezetője és Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó. Továbbá lesz telefonos segélyvonal, a kormany.hu/ugynokaktak honlapon pedig segédanyagokat tesznek közzé az ügynökaktákkal kapcsolatban.