Az index.hu foglalata össze azt a faramuci helyzetet, amelyben most döntött az Alkotmánybíróság. A testület egyhangúlag hozott határozatában megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet azon rendelkezéseit, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes igénybejelentőket a szaldóelszámolás választásának jogától.

Ahogy arról az Infosatrton is többször írtunk, a korábbi szaldóelszámolásból bruttó elszámolásba kerültek át 2024. január 1-jétől azok a felhasználási helyek, ahol a háztartási napelemek üzembe helyezése vagy bővítése óta 2023 végéig már eltelt tíz év.

Az új szabályozás alapján a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhattak volna a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána viszont átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba.

A döntés azonban nem rájuk vonatkozik, hanem azokra, akik 2023 szeptember 8-a és 12-e között jelentkeztek.

Mi az a szaldó?

A szaldóelszámolás lényege, hogy a napelemmel rendelkező HMKE-tulajdonos a termelését betáplálja a központi rendszerbe és az, mint egy akkumulátor tárolja, vagy felhasználja. Ezt az okosórák már mérik és egy évben egyszer az adott fogyasztó elszámol az MVM-mel.

Az Alkotmánybíróság most egy beadvány alapján döntött. Az indítványozó 2023. szeptember 11-én HMKE üzembe helyezése céljából igénybejelentést nyújtott be az illetékes villamosenergia-hálózati szolgáltatóhoz.

A kormány 2023. szeptember 13-án 23 órakor hirdette ki az indítványozó által sérelmezett szabályozást, amelyben a kormányrendelet 5. § (5) bekezdését úgy módosította, hogy a 2023. szeptember 8. és 12. között benyújtott igénybejelentések tekintetében visszamenőleg megszüntette a szaldóelszámolás választásának lehetőségét.

Az indítványozó szerint az, hogy a rendeletmódosítás a hatálybalépését megelőző időszakra, visszamenőleg fosztja meg azokat az igénybejelentőket a szaldóelszámolás választásának jogától, akik 2023. szeptember 7-ét követően, a kormányrendelet hatálybalépéséig nyújtottak be napelem-létesítési kérelmet, megvalósítja a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ami az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét jelenti.

A döntés

Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel) megállapította, hogy a 2023. szeptember 13-án hatályba lépett jogszabály kifejezetten akként rendelkezik, hogy a szaldóelszámolás választásának joga az igénybejelentés napjához kapcsolódik, de ekként fogalmaz a kormányrendelet végső előterjesztői indokolása is, összhangban a végrehajtási rendelet rendelkezéseivel. A kormányrendelet indokolása ugyanakkor

semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8-a és 12-e között megtett igénybejelentések esetében.

Az Alkotmánybíróság ezért egyhangúan megállapította, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően, 2023. szeptember 8. és szeptember 12. között benyújtott igénybejelentésekre is alkalmazni kellett, az ily módon alkalmazandó rendelkezés pedig az érintett jogalanyok helyzetét hátrányosan érinti, ezért megállapítható a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme.

Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy a rendelet 5. § (5) bekezdésének nem csupán az a) pontját (amely a HMKE üzembe helyezésére vonatkozik), hanem annak b) pontját (amely a már meglevő HMKE bővítésére vonatkozik) is akként módosította, hogy kizárólag a 2023. szeptember 7-ig megtett igénybejelentések esetén van lehetőség az éves szaldóelszámolás választására. Az alkotmánybírák ezért ennek a rendelkezésnek a „2023. szeptember 7. napjáig” szövegrészét is Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság emellett úgy ítélte meg, hogy a jogalkotónak kell azt eldöntenie, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmével érintett alanyi kört (amelyek esetében a szabályozás Alaptörvény-ellenességének orvoslása nem kerülhető meg) meghaladóan is lehetővé kívánja-e tenni a szaldóelszámolás választását. A megfontolt döntés elősegítése érdekében az alkotmánybírák a rendelkezések megsemmisítését a jövőre nézve (pro futuro), 2025. május 31-ével rendelték el.