Ahogy arról az Infostart is beszámolt, miután az élelmiszerinfláció februárban elérte a 7,1 százalékot, Orbán Viktor a közösségi oldalán kiadott videóban jelentette be kedden, hogy élesíti a kormány az élelmiszer-infláció ellen kilátásba helyezett második lépést, amely 30 alapvető élelmiszer árát fogja érinteni. Az első az volt, hogy tárgyaltak a nagy kereskedelmi láncok képviselőivel, hogy alacsonyabbak legyenek az élelmiszerárak.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet kiterjed az üzletekre, bevásárlóközpontokra és az online kereskedelemre is, de csak azon boltok esetében, amelyek főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik, és nettó árbevételük a 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot.

A legfontosabb pont, hogy a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértéke nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni – idézi a Portfolio.

A rendelet felsorolja az érintett termékeket is:

• Csirkemell;
• Csirkecomb;
• Csirke far-hát;
• Csirkeszárny;
• Egész csirke;
• Pulykamell;
• Sertéscomb;
• Sertéskaraj;
• Sertésoldalas;
• Sertéstarja;
• Sertészsír;
• Párizsi;
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom;
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom;
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom;
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom;
• Vaj;
• Tejföl;
• Natúr joghurt;
• Gyümölcsjoghurt;
• Trappista sajt;
• Tehéntúró;
• Margarin;
• Napraforgó- és repceolaj;
• Finomliszt BL 55;
• Rétesliszt BFF 55;
• Kristálycukor (fehér cukor);
• Fokhagyma;
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével;
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás.

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is.

Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki.

Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki.

Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb 10 százalékponttal történő túllépés esetén 500 ezer forint,
• 10 és 50 százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• 50 százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

Készlethiány esetén a bírság összege:

• 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 ezer forint,
• 10 és 50 százalék közötti hiány esetén egymillió forint,
• 50 százalékot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat.

A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén

a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják.

Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.