Ahogy arról az Infostart beszámolt, a KSH adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágulta. Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal.

Az adatok megjelenése után Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy a piac 5,3 százalékos inflációt várt februárra, ami az előző havi 5,5 százalékhoz képest csökkenést jelentett volna. Ehhez képest szerinte a megjelent adat kellemetlen meglepetést okozott, még akkor is, ha az év elején megszokottabb a jelentősebb áremelkedés. Kiemelte, hogy a havi alapú infláció is erős emelkedést mutatott, és nemcsak az élelmiszerek drágultak 1,2 százalékkal, hanem a szolgáltatások is. Kedvezően hatott viszont az üzemanyagok csökkenő ára, ami a szakértő szerint részben a forinterősödés, részben pedig az olajárcsökkenés hatása lehet.

Regős Gábor a vártnál magasabb infláció okairól elmondta, elsőként mindenkinek a forintgyengülés ugorhat be, mert az euróval szemben a forint a negyedik negyedévben gyengült, s noha azóta erősödött, de

„a gyengülés mindig előbb hoz áremelést, mint az erősödés árcsökkenést”.

Ez ellen szól azonban a szakértő szerint, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások inflációja volt a legmagasabb, 7,1, illetve 9,2 százalék, míg a tartós fogyasztási cikkeknél a ráta mindössze 1,6 százalék. „Az euróerősödésnek itt kellene leginkább érződnie, mert itt a legnagyobb az importarány. Ebből feltehető, hogy azért ez nem vezethető vissza csak az euróra az infláció növekedése" – magyarázta a közgazdász, és jelezte, mivel nem költségalapú inflációról van szó, így felvetődik, hogy a profitráták növekedhettek erősebben, illetve az inflációs várakozások is eléggé magasak.

A pénzromlás ütemének a szabályozására a monetáris politikának van hatása, a Magyar Nemzeti Bank már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy éppen az inflációs kockázatok miatt további alapkamat-csökkentés nem tervez, de Regős Gábor szerint

most már el kell gondolkodnia a monetáris tanácsnak az esetleges kamatemelésen is.

Elképzelhetőnek tartja, hogy külön beavatkozás nélkül is lejjebb megy az infláció a következő időszakban, mert a szolgáltatásokban az átárazások várhatóan nem folytatódnak, ezért egyelőre nem tudni, hogy szükség lesz-e az alapkamat emelésére is.

Orbán Viktor miniszterelnök a februári inflációs adatok nyilvánosságra kerülése után bejelentette, hogy az élelmiszer-infláció letörése érdekében azonnal lép a kormány, és március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében tíz százalékon rögzíti a kereskedők árrését. Regős Gábor úgy véli, az a nagy kérdés, hogy miközben valóban van tér az élelmiszerek árrésének csökkentésére, a kiskereskedők mennyire hárítják át az itt kieső bevételeiket már termékekre. Ugyanis fennáll ennek a veszélye, és akkor bizonytalan, hogy ennek az intézkedésnek sikerül-e legyűrnie az inflációt. A fellépést viszont jogosnak tartja, mert költségoldalról nem indokolt az élelmiszereknél a 7,1 százalékos drágulás.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza nem számít a korábban már alkalmazott árstopok bevezetésére is, az árrés rögzítése inkább kiváltja a hatósági árak alkalmazását. „Ez rugalmasabb az árstopoknál, mert az árstopnál fix az ár, itt viszont

ha a beszállító árat emel, akkor a kiskereskedelem is tud árat emelni, és így nem kell ezeken a termékeken veszteséget elkönyvelnie"

– mondta Regős Gábor, de hozzátette, ennek is van hátránya, mert ez az intézkedés nem foglalkozik az értéklánc többi vállalkozásával, márpedig az inflációért nem csak a kiskereskedelem a felelős, az ellátási láncnak vannak más szereplői is.