Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj kifizetése 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a Nők40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő.
Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45 százalékos arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9 százalékos átlagtól - írja Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolión megjelent cikkében.
A nyugdíjkassza továbbra is a legnagyobb kiadási tétel a központi költségvetésben:
- 2023-ban 5555 milliárd forint,
- 2024-ben 6019 milliárd forint volt,
- 2025-ben a költségvetési törvény tervezete szerint 6554,69 milliárd forint lesz.
A törvényjavaslat bevezetőjében szereplő 7200 milliárd forintos összeg a nyugdíjasokon kívül a 400 ezer egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember járadékait is tartalmazza.
Ha azonban a GDP jövőre tervezett 88 ezer milliárd forintos összegéhez mérjük, akkor a nyugdíjkassza jövőre mindössze a GDP 7,45 százalékát teszi ki.
