Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Senior woman in the city
Nyitókép: Eva-Katalin/Getty Images

Kiderült, mennyi pénzt kapnak a következő hónapokban a nyugdíjasok – mutatjuk a számokat

Az idén még nyugdíj érkezik, a decemberi hamarabb, januárban pedig már az emelt juttatást kapják az idősek.

A Blikk összeszedte, hogy pontosan mikor és milyen kifizetésekre számíthatnak az idősek az év utolsó és a jövő év első két hónapjában:

  • az idősek novemberben és decemberben normál nyugdíjat kapnak
  • a januári emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően, 3,2 százalék körül alakulhat
  • februárban érkezik a 13. havi nyugdíjjal kéthavi ellátás

Farkas András nyugdíjszakértő a lapnak elmondta, novemberben és decemberben a normál nyugdíjat kapják az idősek. Akinek számlára érkezik a pénz, annak novemberben 12-én, decemberben pedig az ünnepi kiadások miatt hamarabb, 3-án utalják a nyugdíjat. A Magyar Posta minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a havi rendszerességű nyugdíjakat, vagyis novemberben 24-ig, decemberben pedig 15-ig érkezik meg a pénz, de a nyugdíjasok minden év novemberében megkapják az úgynevezett nyugdíjkifizetési naptárt, amelyben megtalálják a következő évre tervezett konkrét kifizetési napokat.

A jogszabályok értelmében novemberben nyugdíjkorrekció és nyugdíjprémium kifizetésére is lenne lehetőség, idén azonban egyikre sem lehet számítani. Korrekció amiatt nem lesz, mivel a 2024. januári 6 százalékos emelés mértékét várhatóan nem fogja elérni a tényleges éves infláció. A nyugdíjprémium pedig azért marad el, mert a kifizetésének egyik legfontosabb törvényi feltétele, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése elérje a 3,5 százalékot, és teljesüljenek a költségvetési hiánycélok, de várhatóan egyik feltétel sem fog teljesülni.

Január 12-én várhatóan már az emelt összegű nyugdíjat kapják itthon az idősek. Az emelést a jogszabályok alapján az adott évre várható infláció mértékében határozzák meg. Varga Mihály pénzügyminiszter 3,2 százalékot jelentett be, a Magyar Nemzeti Bank pedig 2,7-3,6 százalékos pénzromlást jelzett előre szeptemberben 2025-re.

Január 1-jén hatályba lép a nyugdíjtörvény legutóbbi módosítása is, amely immár kötelező jogszabályként rögzíti az eddigi gyakorlatot, hogy a 13. havi nyugdíjat februárban folyósítja az Államkincstár. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy sok helyen félreértelmezték a módosítást. Valójában az a feltétel továbbra sem változott, hogy csak az kaphatja meg a 13. havi nyugdíjat, aki már az előző év legalább egy napján (tehát praktikusan 2024. december 31-én) is nyugdíjas volt.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×