Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Czomba Sándor, a tárca munkaerőpiaci és képzési államtitkára sajtótájékoztatót tart a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb foglalkoztatottsági adatairól, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2014. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Czomba Sándor: megvan a megállapodás a hároméves minimálbér-emelésről – itt vannak a részletek

Jövőre a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra emelkedik, a következő két évben 13, majd 14 százalékos emelés jön.

Az Indexet Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár arról tájékoztatta, hogy megszületett a jövő évi bérmegállapodás. A kormány elérte, amit szeretett volna, hiszen hároméves bérmegállapodás született, és 2027-ben a minimálbérnek el kell érnie az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Az államtitkár a vg.hu szerint egy háttérbeszélgetésen ismertette a megállapodás tartalmát, amiről megegyeztek felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ezek szerint

  • 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra,
  • 2026-ban 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra,
  • 2027-ben további 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik.

A jelenleg számítások szerint 2027-re várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagkereset összege.

A garantált bérminimum megmarad, emelésének mértékéről továbbra is évente döntenek, a megállapodás ugyanakkor tartalmazza azt a kitételt, hogy a következő években fejlesztik a kollektív szerződéses lefedettséget.

A garantált bérminimum összege 2025. január elsejétől 7 százalékos emeléssel bruttó 348 800 forintra emelkedik.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elárulta: a dilemma arról szólt az elmúlt napokban a résztvevők között, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség. A munkaadók ugyanis amellett érveltek, hogy 10 százalékos átlagos emelés is elegendő lenne, ezzel szemben a munkavállalók átlagosan 12 százalékos emelést akartak kiharcolni.

A vállalatok Czomba Sándor elmondása szerint kérték, a kormány csökkentse a terheiket, azonban jelezték nekik, hogy jelenleg általánosságban nem tudják csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy ha a gazdaság úgy teljesít, ahogy szeretné a kormány, akkor a következő években visszatérnek rá.

A kormányzat annyival járul hozzá a megállapodáshoz – és ez kellett ahhoz, átlökjék a holtponton a tárgyalásokat –, hogy

azon vállalatoknak, amelyek munkavállalóinak 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290 800 forint az alapbére, annak 2025-ben az előző évi szociális hozzájárulási adót, majd 2026-ban és 2027-ben szintén az előző évit kell kifizetnie.

Ez a kormányzat részéről három év alatt több 10 milliárd forintos tétel.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×