A Medián közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában hangsúlyozta: amennyiben egy politikai szereplő vagy párt nyilvánosságra hozza a saját megrendelésére készült kutatási eredményeket, rá is ugyanazok a szakmai-etikai előírások vonatkoznak, mint bármely más kutatóintézetre. A nemzetközi és hazai sztenderdek szerint a publikációban kötelező feltüntetni legalább a felmérés adatfelvételi dátumát, a minta nagyságát, az alkalmazott módszertant, valamint a kutatást végző cég nevét.
A módszertani adatok hiánya azért is keltett figyelmet a szakmában, mert a közelmúltban publikált egyéb mérések – így a 21 Kutatóközpont és a Republikon Intézet felmérései – nem a különbség nyílását, hanem a két vezető politikai erő közötti hibahatáron belüli mozgásokat mutatták. Ugyanakkor a hét eseményei – köztük a korábbi kormányzati tisztségviselőket érintő hatósági intézkedések – befolyásolhatták az aktuális lakossági preferenciákat.
Magyar Péter a közösségi médiában reagált a felvetésekre. Kommentjében kifejtette, hogy a belső felmérésük a legutóbbi politikai fejleményeket követően készült, ezért az nem áll ellentmondásban a korábbi, hetekkel ezelőtti intézeti adatokkal.
Arra a kérdésre, hogy melyik cég végezte a kutatást és milyen módszertannal, úgy fogalmazott: az adatokat az a szervezet rögzítette, amely a legpontosabban jelezte előre az áprilisi választási eredményeket, hozzátéve, hogy a párt több kutatóintézettel is együttműködik, és a belső megrendelésű mérések hátterének részletes kiadása nem képezi kötelezettségüket – írja az index.hu.
Fotónk illusztráció.





