Winkler Sándor a jegybank legfrissebb lakáspiaci jelentése alapján közölte, az idén folytatódott a lakáspiacot meghatározó makrogazdasági fundamentumok kedvező alakulása. Példaként a magas foglalkoztatottságot, a kétszámjegyű bérdinamikát, az ismét emelkedő reáljövedelmeket, és ezekkel együtt a fogyasztói bizalom fokozatos javulását említette.

A szakember szerint a tavalyi év nagyon alacsony tranzakció száma nyomán elhalasztott kereslet is megjelenhetett idén a lakáspiacon. Winkler Sándor elmondta, hogy 2024 harmadik negyedévében éves összevetésben 16 százalékkal bővült a lakáspiaci tranzakciók száma országosan. A legnagyobb mértékű, 31 százalékos emelkedést a vizsgált időszakban Budapesten tapasztalták. Hozzátette, hogy idén a második negyedévben még 9 százalékos éves lakásár-növekedés az előzetes számításaik szerint a harmadik negyedévben országosan 13, Budapesten pedig csaknem 15 százalékra gyorsulhatott.

Jelezte ugyanakkor, hogy a lakáspiaci túlértékeltség szintje a 2023 második negyedévében mért 23 százalékról jelentősen, 11,2 százalékra mérséklődött 2024 második negyedévére. Ez főként a lakásberuházások visszaesésével, valamint az alacsonyabb hitelkamatok mellett elérhető nagyobb hitelösszegekkel, ezek keresletbővítő hatásával magyarázható.

Winkler Sándor kitért a lakáshitelezés bővülésére is: idén január és augusztus között a kihelyezett lakáshitelek szerződésszáma csaknem 50 százalékkal, a volumen pedig csaknem 150 százalékkal nőtt. Utóbbihoz az átlagos hitelösszegek növekedése is hozzájárult, ugyanis a piaci alapú, használt lakás vásárlására fordított hitelek átlagos összege a tavalyi 13 millió forintról idén augusztusra 18,5 millióra nőtt.

Az MNB osztályvezetője beszámolt arról is, hogy a csok plusz programban az érintettek idén január és augusztus között mintegy 7400 szerződést kötöttek 192 milliárd forint értékben. A szerződések 80 százalékát használt lakás vásárlására kötötték a családok.

Lassan képes reagálni a kínálat a keresletre

Az építőipart tavalyhoz hasonlóan továbbra is korlátozza az építőipari munkák iránti elégtelen kereslet, ez pedig visszatükröződik a lakásépítések visszafogott számában is – mutatott rá az osztályvezető. Ezért idén az egész évet tekintve mintegy 16 ezer új lakás átadására számítanak, ami tavalyhoz képest 13 százalékos csökkenés, és mivel a lakáskínálat csak lassan tud reagálni a megnövekedett keresletre, ezért 2025-ben is csak nagyon enyhe bővülésre számítanak – mondta.

Jelezte, hogy az erősödő kereslet már a fővárosi új építésű lakások piacán is jelentkezik, ahol az átlagos négyzetméterár idén a harmadik negyedévben már 1,53 millió forintot tett ki, ami éves szinten csaknem 5 százalékos, negyedéves alapon 1,4 százalékos bővülés.

Winkler Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre érdemi források áramolhatnak a lakossági megtakarítások irányából a lakáspiacra. Részben annak köszönhetően, hogy a kormány javaslata alapján 2025-ben átmenetileg az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatóak lesznek a lakáscélra, egyebek mellett az önerőből történő lakásvásárlásra, hiteltörlesztésre, felújításra. A pénztári átlagos alacsony megtakarítási összegek miatt inkább a lakásfelújítási és a hiteltörlesztési célok dominálhatnak majd – vélekedett az MNB osztályvezetője.

Winkler Sándor szólt a rövid távú lakáskiadásról is, amit az elmúlt időszakban több korlátozó intézkedés is érintett. Rámutatott, hogy a rövid távra kiadott lakások koncentráltan Budapesten az V., VI., VII., és a VIII. kerületében jelennek meg nagyobb számban, itt a lakásállomány 10 százalékát is elérhetik. Budapest egészét tekintve azonban a rövid távra kiadott lakások aránya mindössze 1,6 százalékos, szemben a hosszú távra kiadott albérletek csaknem 15 százalékos arányával.