A második negyedévben a kormányzati szektor hiánya a GDP 2,3 százalékát tette ki, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi érték, azaz a hiánypálya kedvezőbben alakult, mint a tavalyi. Az idei első félévben az összbevétel 16 825 milliárd, míg a kiadás 18 314 milliárd forint volt ebben a szektorban. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban elmondta: a Pénzügyminisztérium célhoz viszonyított százalékban hónapról hónapra publikál költségvetési adatokat, míg a negyedéves kimutatások eredményszemléletű adatokat jeleznek. A kormányzati szektor éves GDP-arányos hiányának Regős Gábor megfogalmazása szerint „normális esetben 3 százalék alatt kell lennie”, az idei célkitűzés azonban ennél magasabb, 4,5 százalék.

Az első félévben 1489 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya, ami a közgazdász megítélése szerint „nem egy rossz adat”, ugyanakkor hozzátette, hogy

általában a negyedik negyedéves hiány szokott magas lenni és esetlegesen problémákat okozni.

Emlékeztetett, hogy GDP-arányosan 2022-ben 14,3, míg tavaly 10,9 százalékos volt a szektor hiánya. A korábbi adatokat azonban döntően befolyásolta, hogy két évvel ezelőtt rendkívül magas energiaárszint volt tapasztalható idehaza, ami a költségvetést is megterhelte. Ez egyrészt jelentkezett az állami oldalon, hiszen az állami szerveknek is kellett energiát vásárolniuk, másrészt a lakossági támogatást is érintette a kedvezőtlen helyzet.

Regős Gábor a bevételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy idén kedvező ütemben emelkedtek a keresetek, ami meglátszik a költségvetési adatokon is. A társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek 14,1 százalékkal emelkedtek az első félében, míg a jövedelemadó-bevételeknél 17,5 százalékos volt a növekedés. Az áfabevételeket illetően megjegyezte, hogy „a hazai fogyasztás nem olyan mértékben növekszik, mint ahogy kellene”.

A júniusig terjedő időszakban csak 7,6 százalékot nőttek az áfabevételek, viszont ha csak a második negyedéves adatot vizsgáljuk, akkor 9,7 százalékos bővülés történt, ami a közgazdász szerint kedvező változás.

A kiadási oldalon több tényező is befolyásolta a kormányzati szektor egyenlegét. Regős Gábor szerint jól látszik, hogy az állam takarékoskodási okokból visszafog bizonyos beruházásokat, ami éves alapon hétszázalékos csökkenést eredményezett június végéig. Ugyanakkor a kamatkörnyezet az elmúlt években megemelkedett, mivel a prémium állampapírok után sok kamatot kell fizetni a korábbi magas infláció miatt. Ez 11,8 százalékos növekményt (plusz 195 milliárd forint) vont maga után a kamatkiadások oldalán.

A közgazdász úgy véli, a kormány által kitűzött 4,5 százalékos hiánycél a jelenlegi állapot szerint „nem tarthatatlan” az év végére. Mint mondta, fegyelmezett gazdálkodásra van szükség, illetve az évből még hátralevő hónapokban „nagyon oda kell figyelni a kiadásokra is”. Hozzátette: a bevételi oldalt nagyjából determinálni fogja a makrokörnyezet, vagyis az, hogy miként alakul a fogyasztás, ami pedig kihat az áfabevételekre. Sok függ attól is, hogyan alakulnak a keresetek a következő három hónapban, hiszen ez meghatározza az szja-bevételeket.

Regős Gábor végül elmondta:

„ha feszes lesz a gazdálkodás, tartható a 4,5 százalékos hiánycél”,

amit egyébként a hitelminősítők is elvárnak, ellenkező esetben leminősítés jöhet. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megjegyezte: ezt mindenképpen el kellene kerülni, mert „romolhat a kockázati megítélésünk, gyengülhet a forint, aminek nyomán az is bekövetkezhet, hogy a kamatszint magasabban ragad”.