Infostart.hu
eur:
365.01
usd:
314.48
bux:
0
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Az MNB kimondta, mikorra érjük el a háromszázalékos inflációs célt

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint szeptemberben csökken az infláció Magyarországon, ám októberben ismét növekedni kezd, így az év végén 4 százalék felett alakulhat. 2025-ben az ország ugyanakkor fenntarthatóan el fogja érni az inflációs célját.

Az augusztusi infláció megfelelt a korábbi várakozásoknak, és szeptemberben a fogyasztói árindex további lassulására számít az MNB – mondta az InfoRádióban Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. A jegybank – jellemzően bázishatások miatt – október-november-decemberben kicsit emelkedő inflációval kalkulál, és az év végére enyhén négy százalék fölött alakulhat a pénzromlás üteme. "Ezt követően ismét dezinflációs trend bontakozik ki a magyar gazdaságban, így várhatóan 2025 második negyedévében az infláció és a maginfláció is jelentősen mérséklődni fog" – tette hozzá az igazgató.

A jövő évi inflációt az MNB jelentése szerint a pénzügyi tranzakciós illeték emeli, ennek a közvetlen hatása az jövő év elején jelentkezhet, amikor megjelenhet a tranzakciós illeték a számlavezetési díjakban, de közvetett hatásként a vállalati költségekben is, és ennek az áthárításával is számol az MNB a 2025-ös prognózisában.

Az augusztusi, az előző év azonos időszakához képest 3,4 százalékos infláció egyik kiváltó oka az alacsony olajár Balatoni András szerint. "Szeptemberben 3,1 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedése, de ezt mi nem gondoljuk továbbra sem árstabilitásnak. Az, hogy egy hónapig 3 százalékos lesz az infláció, még nem azt jelenti, hogy fenntartható módon elértük az inflációs célunkat" – jelentette ki az igazgató, de hozzátette, az előrejelzésük nem változott:

2025-ben az ország fenntarthatóan el fogja érni az inflációs célját.

Balatoni András beszélt arról is, hogy a második negyedéves GDP-adat elmaradt az MNB várakozásaitól, a jegybank szerint egyrészt a mezőgazdaságnak az aszállyal összefüggő gyenge teljesítménye, másrészt pedig a nagyon gyenge külső konjunktúra miatti ipari kilátások fogják vissza az idei növekedést. Az MNB 2024-ben 1-1,8 százalék, 2025-ben 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál.

"Ez a magyar gazdaság számára folyamatosan gyorsuló növekedési rátát jelent, ami szerkezetében is sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik" – mondta Balatoni András, hozzátéve, hogy a bejelentett költségvetési intézkedések várhatóan jelentősen támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Áfa, Alkotmánybíróság, iskolakezdés – nagy változásokkal kezdődik a szeptember

Áfa, Alkotmánybíróság, iskolakezdés – nagy változásokkal kezdődik a szeptember

Keddtől már nem Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke, és lejárt három másik bíró mandátuma is. Dolgozni kezdhet a vagyonvisszaszerzési hivatal, hatályba lépett az elnök és az egyik helyettese mandátuma. Megkezdődött az iskola, visszaálltak a menetrendek, az alsó tagozatokon változások jöhetnek. Csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája is keddtől. Újra járnak a vonatok Miskolc és Tiszaújváros között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tisza-kormány: közel 1300 milliárd forint került vissza az államhoz, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Tisza-kormány: közel 1300 milliárd forint került vissza az államhoz, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Lezárult a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása, így legalább 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Mindeközben a vállalásának megfelelően határidőre minden feltételt teljesített a kormány az uniós források hazahozatalához, közel 10 milliárd eurónyi forrás volt a tét. Célkeresztbe került az Orbán-kormány egyik kedvelt hatósága is, az SZTFH felszámolásának lehetőségét vizsgálja a Tisza-kormány. Cikkünk folyamatosan frissül a keddi eseményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×