Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Concept Burnout Syndrome. Business Woman feels uncomfortable working. Which is caused by stress, accumulated from unsuccessful work And less resting body. Consult a specialist psychiatrist
Nyitókép: Jirapong Manustrong/Getty Images

Sokkal több nő állt munkába, mint férfi

Áprilisban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.

A KSH jelentése szerint a 2024. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 739 ezer fő volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 39 ezerrel, 2 millió 243 ezer főre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezren dolgoztak, 38 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma 11 ezerrel, 110 ezerre bővült, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 62 ezerre csökkent.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal, 74,9 százalékra nőtt. A ráta a férfiak esetében változatlan, 78,7 százalék maradt, míg a nőknél 1,1 százalékponttal, 71,1 százalékra emelkedett.

A 2024. február–áprilisi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezer fővel, 224 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt a KSH tájékoztatása szerint.

A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, az összes munkanélküli 39 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. április végén az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékkal, 231 ezerre csökkent.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×