Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Hand of a businesswoman is arranging wooden toys as steps along the rising graph.Concept for business growth success process
Nyitókép: Teera Konakan / Getty Images

Optimistábbak lettek a pénzügyi vezetők - ez adott rá okot

Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás - derül ki a Deloitte kedden publikált felméréséből.

A Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérésében több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérdezték.

A CFO Confidence (Bizalmi) Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Az aktuális gazdasági helyzet értékelése a tavalyi mínusz 6 pontról plusz 3 pontra kúszott fel. Az üzleti környezet megítélése mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz 7 pontról 18 pontra emelkedett.

A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. A válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal.

Az inflációval kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.

A magyar pénzügyi vezetők 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. A Deloitte felmérése szerint a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százaléka szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben, 38 százalékuk vár emelkedést.

Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár.

Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött, idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedés ütemének további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra.

Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban a felmérés szerint csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők.

Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.

Az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők mindössze 27 százaléka gondolja azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban.

A kockázatok között a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában.

A közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka számít a fúziók és felvásárlások számának növekedésére, ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít erre.

A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze 9 százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×