Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
314.6
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Hand of a businesswoman is arranging wooden toys as steps along the rising graph.Concept for business growth success process
Nyitókép: Teera Konakan / Getty Images

Optimistábbak lettek a pénzügyi vezetők - ez adott rá okot

Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás - derül ki a Deloitte kedden publikált felméréséből.

A Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérésében több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérdezték.

A CFO Confidence (Bizalmi) Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Az aktuális gazdasági helyzet értékelése a tavalyi mínusz 6 pontról plusz 3 pontra kúszott fel. Az üzleti környezet megítélése mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz 7 pontról 18 pontra emelkedett.

A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. A válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal.

Az inflációval kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.

A magyar pénzügyi vezetők 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. A Deloitte felmérése szerint a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százaléka szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben, 38 százalékuk vár emelkedést.

Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár.

Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött, idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedés ütemének további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra.

Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban a felmérés szerint csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők.

Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.

Az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők mindössze 27 százaléka gondolja azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban.

A kockázatok között a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában.

A közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka számít a fúziók és felvásárlások számának növekedésére, ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít erre.

A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze 9 százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn és kedden kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a sűrű hetet, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

John Stuart Mill már 1848-ban a „barbárság” maradványának tartotta a nemzeti valutákat, és a magyar gazdaságtörténet lassan őt igazolja. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy Magyarország nem tudott élni az önálló valutával, a független monetáris politika sokszor nem megvédett minket, hanem elmélyítette a válságokat. Ma, amikor egy új gazdaságpolitikai irány alapján megnyílt az út az euró felé, az EU-párti fordulat és a csatlakozási szándék a legfőbb geopolitikai horgonyunkká lépett elő. Az optimális valutaövezetek elmélete azonban rámutat a folyamat kockázataira is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×