Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Fordulat a magyar autópiacon – de nem az elektromos a nyerő

Ma már több fogy a részben vagy teljesen elektromos új személyautókból, mint belső égésű motorosból.

A legutóbbi adatok szerint a 2023-ban Magyarországon értékesített új személyautóknak csak mintegy 12 százaléka volt dízelmotorral szerelt, ami jelentős csökkenést jelent a 2019-ben regisztrált 18 százalékos értékhez képest - írja a hvg.hu.

Ugyanebben az időszakban az új benzines személyautók részaránya 72-ről 35 százalékra esett vissza a JATO kimutatása alapján.

A lágyhibridekből 2021-ben fogyott a legtöbb, ekkor 29 százalék volt a részarányuk, ez 2023-ban 25 százalékra csökkent.

A normál hibridek ellenben feljövőben vannak, a 2019-es 6, és a 2021-es 11 százalék után tavaly már 17 százalékos részt tudhattak magukénak a hazai eladásokból.

A plugin hibridek a 2022-es 4 százalékról 5-re javítottak tavaly, a tisztán elektromos személyautók szinték 4 százalékról léptek előre 5 százalékos arányra.

Mint a lap írja, innen könnyedén kiszámítható, hogy a belső égésű motorral ellátott autók részesedése jelenleg 47 százalék az eladásokból, a részben vagy teljes egészében elektromos kocsik pedig már 53 százalékon állnak. Hozzáteszik, egy évvel korábban még pont fordított, 53-47 volt az arány.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×