eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Reagáltak az ellenzéki pártok a kormány extraprofitról szóló döntésére

A Demokratikus Koalíció (DK) bírálja, az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormánynak azt a szerdai döntését, amely szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

A DK szerint a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg "elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát". A párt közleményében felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután jelentette be, hogy minden, Magyarországon lévő energetikai, telekommunikációs cég, bank, légitársaság köteles lesz befizetni a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba.

A Demokratikus Koalíció azt írta, ez nem jelent mást, "minthogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát". Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni - tartalmazza a Kálmán Olga frakciószóvivő által jegyzett közlemény.

Az LMP támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből. Álláspontjuk szerint a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatósági alapot is, amelybe a "szennyező és a fosszilis energiák értékesítésén nyerészkedő vállalatok" fizetnének be, és amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Az energiaválságra az energiafüggetlenség a megoldás, arra pedig csak a zöldenergián és az energiahatékonyságon keresztül vezet az út - közölték.

Az Ungár Péter frakcióvezető által jegyzett közleményben arra is kitértek: annak kimondását is hiányolták a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserbenhagyja - közölte az LMP.

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelte, hogy a kormány bevezette pártjuk korábbi javaslatát, de saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.

"Orbán Viktor bejelentésével, hogy két éven keresztül megadóztatják az extraprofitot termelő nagy cégeket; a bankokat, a biztosítókat, a nagykereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, a kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát" - tartalmazza a közlemény.

Felidézték, a Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra. A kormány azonban a multik adóztatása helyett éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot - írták.

"A kormány mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat, amelyek pedig sokmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években is. Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon" - olvasható a Toroczkai László pártelnök által jegyzett közleményben.

A Jobbik szerint semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Úgy vélik, a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre.

"Az új bejelentések mögött akkor húzódhatna korrekt szándék, ha az árat nem a magyar polgárok fizetnék meg" - közölte Facebook-bejegyzésében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, aki arra szólított fel: a családok védelmének indokával ne lehessen a családokra újabb terheket hárítani.

A Fidesz a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de a "saját" zsebébe nem nyúl, pedig megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékosra történő leszállításával - tette hozzá a Jobbik politikusa.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan bejegyzésében úgy fogalmazott: "elvárjuk hogy a NER oligarchái se maradjanak ki az extraprofit után adóztatásból".

A párt azt javasolja továbbá, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, hogy ki tudják fizetni az emberek a brutálisan megdrágult élelmiszereket, az alapvető élelmiszerek áfakulcsát vigyék le 5 százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

"Azt akarjuk, hogy azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők kapjanak olyan, havonta 20 ezer forint értékű támogatást, amit csak alapvető élelmiszerekre lehet elkölteni!" - tette hozzá Tóth Bertalan.

Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×