A korábban ismert 99,1 százalék helyett alkalmazott 99,5 százalékos arány egy 25 bázispontos csökkenés, vagy másképpen szigorítás már a MÁK-nál is. A Magyar Államkincstár ezzel beáll a többi forgalmazó mellé, azok ugyanis az utóbbi időben már 99,25-99,5 százalékon váltották vissza a papírt.
Ez természetesen csak azon esetekben érvényes a Magyar Állampapír Plusz esetében, amikor nem a kamatfizetés környékén történik a visszaváltás, hiszen a kamatfizetést követő 5 munkanapon belüli visszaváltás továbbra is százszázalékos árfolyamon történik, az eredeti szabály szerint (nemcsak a kincstárnál, hanem minden forgalmazónál).
Ha viszont valaki ezen a meghatározott visszaváltási időszakon kívül akarja a papírt visszaadni az államnak, akkor 99,5 százalékon tudja azt megtenni (plusz a felhalmozott kamat).
Mindez azért mondható szigorításnak, mert korábban a befektetők hozzászokhattak ahhoz, a 99,75 százalékos árfolyamhoz, vagyis ahhoz, hogy ha kell, 25 bázispontos árfolyamveszteséggel hozzájuthatnak a pénzükhöz. Ez a költség most már 50 bázispontra növekedett.
Árgyellán Ágnes kiemelte ugyanakkor, hogy a kamatfizetést követő 5 munkanapon kívüli időszakban sem a bankoknak és a forgalmazóknak, sem a Kincstárnak nem volt semmilyen kötelezettsége arra, hogy mindig 99,5 százalékos árfolyamon váltsa vissza a papírt.
Nem történt tehát a szigorítással szerződésszegés.
A háttérben álló folyamatokkal kapcsolatban az elemző elmondta: az első negyedéves adatok azt mutatják, hogy a MÁP+ értékesítése csökken, az állománya visszaesett, és az is látszik, hogy az infláció emelkedésével egyre többen veszik a prémium állampapírokat, hiszen az inflációkövető. Lehet tehát az adósságkezelőnek egy olyan szempontja, hogy megpróbálja megállítani a pénzkiáramlást a szuperállampapírból, és ennek egyik eszköze lehet az, hogy kicsit rosszabbá teszik a visszaváltást.