Bár az LNG-terminálok áttöltési kapacitása és a csővezetékek összekötését szolgáló interkonnektorok, valamint a kétirányú áramoltatás lehetősége létezik kelet–nyugat irányba, egyáltalán nem biztos, hogy a nyári időszak elegendő lesz ahhoz, a gáztározók minden egyes tagállamban megteljenek – kezdte Feledy Botond. Meglátása szerint komoly kihívást fog jelenteni a tél, Európának pedig előre kell gondolkodnia. Példa erre, hogy a németek már bejelentették LNG-kapacitásaik bővítését, amit várhatóan a legtöbb tagállam – lehetőségei szerint – szintén fontolóra fog venni.

A külpolitikai elemző úgy véli, hogy a vélhetően elnyúló konfliktusra készülő orosz vezetésnek racionális döntése, hogy elkezdi az „elzárogatást”, hiszen ha Európa megtöltené a következő hónapokban a tározóit, akkor a tél során nem maradna zsarolási potenciálja. Az majd kiderül, hogy ez addig tart majd, amíg a saját tározókapacitásaikat – Oroszországon belül – feltöltik, vagy pedig hajlandóak lefojtva „beáldozni” gázmezőket, hogy Európában nagyobb feszültség legyen.

Ami biztonságpolitikai kérdéseket illeti – részben Finnország és Svédország NATO-ba törekvése kapcsán –, Feledy Botond szerint Európának azt kell megértenie az orosz–ukrán háborúban, hogy a geopolitikától függetlenül ugyanolyan komolyan kell venni az adott veszélyeket mindenhol. Eddig a déliek a déli veszélyekkel, az északiak az északiakkal foglalkoztak. Ám most egy portugál lakos életét ugyanúgy befolyásolni fogja a keleti konfliktus terjedése, mint ahogyan a lengyelekét is például egy Földközi-tengeren kialakuló menekültválság – magyarázta.

„Ezeket az alaptényeket kellene elfogadni ahhoz, hogy Európa odategye a közös erőforrásokat a haderőfejlesztés mögé, és bár ez a folyamat már elkezdődött, az átfutása nagyon hosszú idő, amit években lehet mérni. Az egyébként sok kompromisszumot igénylő politikai egyezséget illetően az sem elhanyagolható, hogy az azt megosztani kívánó külső erők mennyire lesznek hatékonyak – jelenleg azt látjuk, hogy ezek az erők dolgoznak.”

A külpolitikai elemző szerint Európának van esélye erősebben fellépni a konfliktusban, amiben épp a keleti tagállamok azok, amelyek kiváltképp növelhetik a maguk súlyát.

„Hiszen egyértelmű, hogy Németország, Ausztria, tehát a gazdagabb, régi tagállamok számára meghatározó biztonságpolitikai szempont az a védelmi feladat, amit a régiónk ellát, éppen ezért fontosabb lehet e tagállamok támogatása, ráadásul egyéb területen is. Ez pedig jó hír a balti, a visegrádi, illetve a balkáni országoknak, ha sikerül kihasználniuk” – mondta Feledy Botond.

A témáról bővebben az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában volt szó, a műsor itt visszahallgatható.