Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én. A miniszter közlése szerint tavaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Varga Mihály értékelte a magyar gazdaságtörténet legnagyobb GDP-növekedését

A friss GDP-adatok nyomán nyilatkozva a pénzügyminiszter az idei évet is érintette és kijelentette: van ok az óvatos optimizmusra.

Tavaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A tárcavezető a reggel megjelent statisztikát kommentálva kiemelte: az adatok két dolgot mindenképpen mutatnak, egyrészt bebizonyosodott, hogy eredményes az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, valamint a beruházásokra épülő gazdaságpolitika. Ezek gyors visszaépülést tesznek lehetővé egy válság után is - mondta.

Rámutatott: uniós összevetésben kiemelkedő teljesítményt tett a magyar gazdaság 2021-ben. Idén a tárca szerint 5,9 százalék lehet a növekedés.

Azzal, hogy a kormány nem a megszorítások politikáját választotta, elkerülte a visszaesést. A támogató gazdaságpolitikával, a beruházások ösztönzésével lehetőséget teremtettek arra, hogy újraindítsák a gazdaságot, és "egyfajta lépéselőnnyel jöjjünk ki a válságból" - fogalmazott.

A GDP tavalyi növekedése meghaladja a várakozásokat, erre a növekedésre kevesen számítottak.

A negyedéves összevetés is kedvező számokat mutat: mivel tavaly a 3. és 4. negyedév között is 2,1 százalékos volt a bővülés, az adatok alapján ez már a 6. negyedév, ami növekedést mutat. Több mint másfél éve tart a magyar gazdaság növekedési fázisa, azaz tartós ismertetése szerint. Már a járvány előtti időszak gazdasági teljesítményét is meg tudta haladni a magyar gazdaság, 3,4 százalékkal - húzta alá.

Minden ágazat jól teljesített, egyedül a mezőgazdaság nem, a kedvezőtlen időjárás miatt - mondta.

Rendkívüli év volt a tavalyi, amikor mintegy 15 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg a magyar gazdaságban. A magyar az egyik legmagasabb beruházási ráta az unóban. Az alkatrészhiány ellenére jól teljesített az ipar, 9,6 százalékkal nőtt, ahogy a hozzá kapcsolódó építőipar is, 13 százalékkal bővült.

Kitért arra, hogy az infokommunikáció és a turizmus egyaránt közel 20 százalékkal nőttek tavaly, ez is jó jel a belföldi fogyasztás alakulására. A foglalkoztatási adatok kedvezőek, egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben. A bruttó keresetek megduplázódtak az elmúlt 10 évben, ez szintén a sikeres újraindítást jelzi.

A kiskereskedelmi forgalomra a bérek növekedése és a rekordszintű foglalkoztatás kedvezően hatott, tavaly 3,5 százalékkal bővült az ágazat. Így

azt a klasszikus kérdést megválaszolva, hogy mit éreznek ebből az emberek, azt lehet mondani, hogy többet tudnak vásárolni, fogyasztani és költeni az üzletekben

- mondta, hozzátéve: a támogatások pedig az adóhatóságnak és a kincstárnak köszönhetően megérkeztek az emberekhez, így a 13. havi nyugdíj és a családi adóvisszatérítés is, a 25 év alattiak pedig adómentességet élveznek.

Az idei évről kijelentette: van ok az óvatos optimizmusra. Ha ez a kormány kap lehetőséget áprilisban a folytatásra, akkor folytatódhat Magyarországon az eddigi gazdaságpolitika, azaz az adócsökkentéseket, a beruházásokat és a családokat támogató politika. Közlése szerint optimizmusra ad okot 2022-ben az, hogy a globális alkatrészhiány csillapodni látszik, arra számítanak, hogy a járműgyártás területén működő vállalkozások is egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak majd. Az elmúlt 1,5-2 évben megvalósult kapacitásbővítő beruházások pedig termőre fordulnak, az oltakozások miatt a járvány eközben mérséklődhet, ez pedig kedvező a nemzetközi turizmusra is.

Mint mondta, az újraindítás gyorsaságához kellett az előző évtized, a gazdasági kockázatokat jelentősen csökkentették, közben erősítve a növekedési faktorokat - húzta alá, hozzátéve: a válságkezelés módja most más volt, mint a 2008-2009-es válság éveiben. Most nem a megszorítások politikáját alkalmazta a kormány, mint az előző baloldali kormányok az adóemelésekkel, elbocsátásokkal. Most saját erőből küzdötték le ezt a 1,5-2 éves időszakot - mondta. Miközben most világszinten kétszer akkora volt a visszaesés, mégis több mint 7 százalékos növekedéssel jött ki a válságból az ország, ellentétben azzal, hogy 2008-2009-et követően mínusz 6,6 százalék visszaesést mértek - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×