Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay.com

Nem áll le a drágulás az újlakás-piacon

A használt lakásoknál valamivel kisebb, de 5-7 százalékos lehet a drágulás - jósolja a Takarék Csoport.

Idén az új építésű lakások ára átlagosan 8-10 százalékkal emelkedhet részben a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a tavaly ősszel bevezetett zöldhitelprogram miatt; a használt lakásoknál a drágulás mértéke 5-7 százalék lehet - közölte a Takarék Csoport pénteken az MTI-vel.

A Takarék Csoport elemzői által összeállított Takarék Index szerint jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, ami a családtámogatások mellett hozzájárul a dráguláshoz. Hozzátették, a Takarékbank elemzői által 2022-re várt, 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.

A közlemény szerint az idén a lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak.

Közölték, idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat.

Vidéken az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb épülő lakás (körülbelül 2300) Somogy megyében van, amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében.

A második legtöbb ingatlan Pest megyében található a terület agglomerációs szerepének köszönhetően,

míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással.

A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Mindezek mellett a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a bérek emelkedése is pozitív hatással lehet a lakáspiaci keresletre.

Ugyanakkor jelezték, a kamatszint drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amelyet csak részben tudnak ellensúlyozni a béremelkedések, így ez kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakásoknál.

Ezen felül arra is rámutattak, hogy a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024-2025-ös átadású beruházásoknál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×