Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
paper money in jeans pocket,forints cash closeup.
Nyitókép: Roman Budnyi/Getty Images

Ennyit lehetett keresni kétkezi munkával az év végén

Az összeg 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - óránként, bruttóban.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary.

Csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder, amely megállapította, hogy 2021 végére 1300 forint alatti átlagos fizikai órabér már az ország egyetlen pontjára sem volt jellemző.

Tavaly az egyes országrészek közötti különbségek valamelyest csökkentek: a régiók többségében 1300 és 1450 forint között mozgott az átlagos órabérszint, a Közép-dunántúli régióban 1500 forint körül alakult ez a mutató. Budapest és Közép-Magyarország viszont továbbra is kiemelkedett az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.

A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta, 2021 harmadik negyedévében tapasztalt 1429 forintos országos átlagórabérhez képest az év utolsó három hónapjában kevesebb mint egy százalékkal nőtt a fizikai bérek szintje.

Ugyanakkor megjegyezte, már most látható, hogy az idei év elején újabb lendületet vesz az órabérek emelkedése. A minimálbér csaknem 20 százalékos emelkedése a magasabb bérszintet kínáló vállalatok számára is emelési kényszert jelent a versenyképes bérajánlatok fenntartása érdekében. Emellett az infláció jelenlegi, 7 százalékot meghaladó mértéke is komoly bérfelhajtó tényező. Mindezek miatt 2022 egészében kétszámjegyű bérnövekedés jelezhető előre a szakember szerint a fizikai munkát végzők körében.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó, csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.

Eredményeik szerint a 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál az éves béremelkedés mértéke a 2020-ban tapasztalt évi 2,9 százalékról tavaly 4,2 százalékra emelkedett.

A közleményben Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere elmondta, az adatok azt mutatják, hogy a középvezetők körében mért átlagbér-növekedés tavaly nem érte el az infláció mértékét sem. Bár a fluktuáció mértéke ennek ellenére is igen alacsony maradt ebben a szegmensben 2021-ben, a cégek idén jó eséllyel itt is nagyobb, legalább 6-8 százalékos mértékben lesznek kénytelenek emelni, ha vezető munkavállalóikat hosszabb távon is meg szeretnék tartani.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×