Amint arról az Infostart is beszámolt, az Európai Bizottság májusban engedélyezte, hogy az EU-ban új élelmiszerként forgalmazzák a lisztbogár lárváit (a döntést Magyarország ellenezte). Az Agroinform felmérése szerint itthon csak a megkérdezettek ötöde nyitott a rovarok fogyasztására, a magyarok csaknem kétharmada feltétel nélkül elzárkózik ettől – ismertette a kutatás részleteit Polgárné Sarok Edit, az Agroinform szakújságírója.

Az elutasítás leggyakoribb oka 54 százalékban az undor, ugyanakkor a válaszadók mintegy 28 százaléka azt mondta, hogy a kulturális identitás miatt utasítja el ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztását. A fenntarthatósági érvekkel szemben 13 százaléknyian a növényalapú fehéjetermelés felfuttatását említették alternatívaként. További 5 százalék pedig a vegetáriánus vagy vegán életmódjával nem tartja összeegyeztethetőnek a rovarok fogyasztását.

A megkérdezettek több mint fele szerint nemzedékváltásra lesz szükség ahhoz, hogy a rovarfehérje az emberi táplálkozás részévé válhasson, a jelenlegi lakosság ugyanis a válaszadók nagy része szerint kulturálisan képtelen az ilyen váltásra. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy komoly marketinggel akár rövidebb idő alatt is elérhető lenne változás ezen a területen, 21 százalék pedig úgy gondolja – és erre van is alapjuk a szakújságíró szerint –, hogy ha a rovarból készült élelmiszer megfizethetőbb lesz, akkor hamarabb válik a társadalom számára elfogadhatóvá az ilyen élelmiszer fogyasztása

Bár nem fehérjepótlás céljából, de egyébként évtizedek óta fogyasztunk olyan élelmiszereket, amelyek rovarokból készült élelmiszer-adalékokat tartalmaznak – emlékeztetett Polgárné Sarok Edit. A legelterjedtebb ezek közül a kármin nevű, nőstény pajzstetvekből kivont színezék, amelyet használnak például sajtokban, kolbászokban, gyümölcsjoghurtban, lekvárban és egyéb édességekben vagy akár szeszesitalokban is.

A rovarfehérje takarmánycélú hasznosításában megengedőbb a lakosság, 40 százalék utasítja el. A rovarfehérje azért lehet ezen a téren ígéretes alternatíva, mert a fehérjealapú takarmányból az EU és azon belül Magyarország is komoly importra szorul, továbbá tetemes mennyiségű hallisztet is felhasználunk. Erre jelentene részben megoldást rovarfehérje, a magyarok 10 százaléka azonban a felmérés szerint attól tart, emiatt a hús minősége eltér majd a megszokottól.