Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Matolcsy György, az MNB elnöke felszólal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendezésében tartott Eurázsia Fórumon a Hilton Budapest Hotelben 2019. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György: Eurázsia kora kezdődik

A koronavírus-járvány felgyorsította az új, 400-500 éves Eurázsia-korszak kezdetét a világon – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Eurázsia Fórum 2020 című konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország előre látta a kelet szerepének növekedését és már Dél-Korea a legfőbb exportpartnerünk.

Egy új korszak, Eurázsia kora kezdődik a világ történetében, ezeket a folyamatokat pedig felgyorsíthatja a koronavírus-járvány – mondta angolul tartott előadásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy György – aki már a tavalyi Eurázsia Fórumon is az Atlanti korszak leáldozásáról és egy új 4-500 éves eurázsai korszak beköszöntéről beszélt – az ezúttal az online térben megrendezett Eurázsia Fórum 2020 című konferencián kifejtette: a 21. század fő jellemzője, hogy hosszú távú fenntarhatóságra van szükség, ennek pedig a geopolitikák és a pénzügyi rendszerek területén is meg kell jelennie.

A jegybank kormányzója szerint a világnak egyensúlyt kell teremtenie kelet és nyugat között, és új szolidaritásra van szükség, a fő cél pedig egyszerű:

támogatni ennek az új korszaknak a beköszöntét az emberiség történetében. Úgy vélte: gyors és drámai változásokat hoz ez az évtized, amiből reményei szerint sokat tudnunk majd tanulni.

A külgazdasági és külügyminiszter szintén angolul tartott előadásában a keleti nyitás sikerességét emelte ki. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: Magyarország már 2010-ben előre látta a Kelet szerepének növekedését.

A tárcavezető megjegyezte, sokan támadták Magyarországot a keleti nyitás poltikája miatt, de mint mondta, a kormány nem foglalkozott ezekkel a kritikákkal, mert éppen azoktól az országoktól érkezett, akik a legnagyobb volumenű kapcsolatokat ápolták Kínával.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a makrogazdasági, köztük az exportadatok Magyarországot igazolták. Magyarország keleti exportja tíz év alatt 22 százalékkal nőtt, a kereskedelmi volumen pedig 25 százalékkal lett magasabb. Emlékezett:

míg korábban a fő exportpartnerünk Németország volt, addig mára ez megváltozott, az első egy keleti ország lett, Dél-Korea.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, az ázsiai együttműködésben azonban – ha csak a GDP-adatokat nézzük – jelentős kapacitások vannak, vagyis nem ideológiai, hanem gyakorlati alapja van az ázsiai együttműködésnek – összegezte a konferencián Szijjártó Péter. Az eurázsiai kooperáció megerősítése az Európai Uniót is erősíti – mondta a külgazdasági és külügyminiszter utalva arra, hogy az eurázsiai térség a világ GDP-jének 61 százalékát, a globális kereskedelem 76 százalékát adja.

Hsziao-csuan Csu, a Boao Forum for Asia alelnöke, a kínai jegybank (PBoC) volt elnöke a rendezvényen azt hangsúlyozta: Magyarország fontos szerepet vállalt Európa és Ázsia között a párbeszéd fenntartásában a koronavírus-járvány ideje alatt. Kiemelte, hogy a járvány kritikus pontot jelent az emberiség történetében, közösen kell megküzdeni vele, anélkül, hogy izolálnánk magunkat.

A járvány megváltoztatta a világot, annak eredményeként a digitalizáció egyre gyorsabb ütemre vált az élet minden területén, különösen a pénzügyekben – mutatott rá Hsziao-csuan Csu. A volt jegybankelnök, aki három évvel ezelőtt Lámfalussy-díjban részesült, arról is beszélt, hogy az általa vezetett Forum for Asia azon dolgozik, hogy a két kontinens közötti gazdasági kapcsolatokat fejlessze.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×