Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Itt egy jel a gazdasági kilábalásra

Harmincnégy százalékkal több lakás épült idén az első félévben, mint a tavalyi év azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakásépítési adataiból. A számok azt mutatják, hogy ország egész területén dinamikusan növekedtek a használatbavételek az első hat hónap során – reagált a Pénzügyminisztérium.

A kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően immár hatodik éve folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma, 2019-ben több mint 21 ezer új lakás készült el, idén az első félévben pedig már 8697, amely 34 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest – olvasható a PM közleményében, kiemelve, hogy a kormány lakáspolitikai célja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság ellenére változatlan:

segíteni a családokat az otthonteremtésben, valamint támogatni a fiatalokat a lakáshoz jutásban.

A KSH adatai szerint a járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett, és 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra már újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet. Budapesten az április-májusi visszaesés még erőteljesebb volt, azonban júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték, ez pedig annak a jele, hogy a magyar gazdaság kilábalása a válságból egyértelműen megkezdődött. A használatba vett lakások számát tekintve nem mutatható ki hasonló visszaesés:

2020 II. negyedévében 40 százalékkal több lakás készült el, mint az előző év azonos időszakában.

A lakásépítések településszerkezet szerinti bontását tekintve elmondható, hogy az ország egész területén növekedtek a használatbavételek. Budapesten 22 százalékkal, a megyei jogú városokban 40 százalékkal, a kisebb városokban 47 százalékkal, a községekben pedig 23 százalékkal bővült az átadott lakások száma.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×