Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pixabay

Júniusig 160-170 ezer dolgozót küldtek el a cégek

A májusban már elérhető állami bértámogatási program ellenére is elérhette a 160-170 ezer főt a járvány nyomán fellépő válság miatt elbocsátott doglozók száma - derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet június eleji felméréséből.

Összesen 160-170 ezer főt bocsáthattak el a magyar cégek június elejéig - derül ki a GKI Gazdaságkutató június elején elvégzett, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív felméréséből, amelyet a Portfolio szemlézett.

Ebből nagyjából 110 ezer főt az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások küldtek el, a fennmaradó hányad pedig az ennél kisebb vállalkozásoktól ered.

A cégek az elbocsátások mellett jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre a járvány miatt: a távmunkát, az állásidőre küldést, kényszerszabadságolást egyaránt alkalmazták.

Amikor a felmérés zajlott, az ország nagy részén már feloldották a járvány miatti korlátozó intézkedések többségét. Ezért annyira nem meglepő, hogy a kis- és középvállalati szektor által foglalkoztatott dolgozók közel 76 százaléka már bejárt dolgozni a munkahelyére. A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány már csaknem 92 százalékos. Az otthonukból dolgozók aránya átlagosan 3 százalék volt. Ezen belül a nagyvállalatoknál 2, a kisvállalkozásoknál pedig a dolgozók 5 százalékát érintette.

Az állásidőn és a fizetett vagy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók arányában látványos a vállalkozások jövedelmi helyzetét is jól mutató eltérés: a nagyvállalatoknál mindössze a dolgozók 0,5 százalékát érintette bármelyik kényszerintézkedés, míg a kkv-szektornál ez a szám kiugróan magas, 4 százalék.

A felmérés szerint igen jelentős, 15 százalékos a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál, miközben ez mindössze 6 százalék kkv-knál. Ebben vélhetőleg a munkahelymegőrző állami támogatási programhoz való hozzáférés is szerepet játszik. "Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket" – írja a GKI.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×