Összesen 160-170 ezer főt bocsáthattak el a magyar cégek június elejéig - derül ki a GKI Gazdaságkutató június elején elvégzett, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív felméréséből, amelyet a Portfolio szemlézett.
Ebből nagyjából 110 ezer főt az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások küldtek el, a fennmaradó hányad pedig az ennél kisebb vállalkozásoktól ered.
A cégek az elbocsátások mellett jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre a járvány miatt: a távmunkát, az állásidőre küldést, kényszerszabadságolást egyaránt alkalmazták.
Amikor a felmérés zajlott, az ország nagy részén már feloldották a járvány miatti korlátozó intézkedések többségét. Ezért annyira nem meglepő, hogy a kis- és középvállalati szektor által foglalkoztatott dolgozók közel 76 százaléka már bejárt dolgozni a munkahelyére. A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány már csaknem 92 százalékos. Az otthonukból dolgozók aránya átlagosan 3 százalék volt. Ezen belül a nagyvállalatoknál 2, a kisvállalkozásoknál pedig a dolgozók 5 százalékát érintette.
Az állásidőn és a fizetett vagy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók arányában látványos a vállalkozások jövedelmi helyzetét is jól mutató eltérés: a nagyvállalatoknál mindössze a dolgozók 0,5 százalékát érintette bármelyik kényszerintézkedés, míg a kkv-szektornál ez a szám kiugróan magas, 4 százalék.
A felmérés szerint igen jelentős, 15 százalékos a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál, miközben ez mindössze 6 százalék kkv-knál. Ebben vélhetőleg a munkahelymegőrző állami támogatási programhoz való hozzáférés is szerepet játszik. "Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket" – írja a GKI.