Az első kritikákra alapvetően pozitívan reagálva a kormány több, igen komoly változtatást eszközölt a bértámogatási programon, amivel jelentősen sikerült kibővítenie azoknak a körét, akik alkalmazni képesek, vagy alkalmazni szeretnék ennek a lehetőségét. Nem állítható, hogy minden tekintetben százszázalékos lett a rendszer, de az feltétlenül kiemelendő, hogy

számos bírálatra odafigyelve bővítették az alkalmazhatóságot

– fogalmazott az InfoRádiónak Fajcsák Gábor.

Miután a bértámogatás a munkabér egy bizonyos részére vonatkozik, így az kizárólag állományban lévő, továbbra is foglalkoztatott munkavállalók esetében vehető igénybe, korábban elbocsátottaknál nem. A szakember szerint

ez lehet talán a rendszer egyik hiányossága,

és ami sokak számára továbbra is fájó pont, hogy azok esetében, akiknek teljes mértékben lecsökkentették a munkaidejüket, tehát egyáltalán nem foglalkoztatják, esetleg fizetés nélküli szabadságra küldték, nem lehetséges a bértámogatás alkalmazása.

Ugyanakkor a korábbi szabály, ami szerint a csökkentett munkaidő egy 30-tól 50 százalékos, szűk keretben mozoghatott, kibővül 15-75 százalékra, amit leegyszerűsítve, a hétköznapokban jellemző foglalkoztatási órák tekintetében úgy lehet értelmezni, hogy egy 8 órás munkavállaló esetén korábban se a kettő órában, se a hat órában továbbfoglalkoztatottra nem lehetett alkalmazni a bértámogatást, most viszont mind a kettő bekerült az érintettek körébe.

A részletek

A múlt hétfői bejelentés után másnap éjjel meg is jelent a Magyar Közlönyben az állami bértámogatási program megújításáról szóló kormányrendelet. Az újítások a Portfolio összegzése szerint:

• A csökkentett munkaidő sávját a bejelentésnek megfelelően módosították: 15 és 75 százalékkal csökkenhet a munkaidő, már ezekre a dolgozókra érvényes a támogatás. Korábban ez 30-50 százalékos munkaidő-kiesés esetén volt érvényes. (Vagyis most már egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott majd 2 órában tovább foglalkoztatott esetén is lehet igényelni.)
• A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
• A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: „a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is”.
• Egy pontosítás szerint a támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
• Az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg. Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem lehetőség.
• Az új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét. Viszont van ezen a téren egy módosítás: csak akkor nem kell kiegészíteni a munkabért a teljes eredeti bér összegére, ha 50 százaléknál nagyobb a kiesés. Vagyis 4 órás foglalkoztatásnál még ki kell egészíteni. Ez visszatartó erő lehet a programban való részvételre.
• Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
• Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.
• Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
• Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik.
• Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket.
• Nem kell már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.
• A munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!