Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus – sokat kockáztat a munkáltató, ha ezt elmulasztja

Előzetes kockázatértékelést kell végeznie a munkáltatónak akkor, ha vissza akarja rendelni az irodába az elmúlt két hónapban az otthoni munkavégzésben foglalkoztatott dolgozóit. Ez jogszabályi előírás – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. A munkavállaló pedig megtagadhatja a munkavégzés, ha nincsenek meg a biztonságos feltételek. Óváry-Papp Nóra munkajogász pedig arról beszélt, a veszélyhelyzet idején megszületett kormányrendeletek adnak iránymutatást a munkába történő visszatérés kereteire.

A munkáltatónak nem feladata, hogy a járványveszélyt a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsa, azonban az elvárható, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának kockázatát – hangsúlyozza az InfoRádiónak Szűcs László.

A kulcsszó pedig a kockázat,

tette hozzá, ugyanis, mielőtt a visszarendeződés elindulna, egy úgynevezett kockázatértékelést kell végezni, és

úgy kell kialakítani a munkavégzés körülményeit, hogy az a munkavállaló egészségére a lehető legkisebb kockázattal járjon.

Meg kell vizsgálni az egyes munkafolyamatokat, azt, hogy hány munkavállaló visszatérése indokolt, egyáltalán, hogy indokolt-e őket visszahívni akár az irodába, akár a munkavégzés egyéb helyszínére, illetve, ha már visszatérnek, hogyan lehet kialakítani úgy a körülményeket, hogy a kockázat a minimálisra csökkenjen – fogalmazott a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A kockázatértékelést a munkavédelmi törvény határozza meg, és normál esetben minden munkáltatónak kell, hogy ezzel rendelkezzen. Három évente kell felülvizsgálni, azonban indokolt esetben, például ha a munkavégezés körülményei jelentős mértékben változnak, azonnal.

A mostani körülmények pedig egyértelműen indokolttá teszik ezt a munkáltatókra vonatkozó kötelezettséget

– emelte ki a szakember. Hiszen egyrészt a járvány továbbra is itt van, együtt élünk vele, másrészről viszont a munkafolyamatok visszarendeződése egy olyan új körülmény, ami sem az elmúlt két hónapban, sem pedig az azt megelőző időszakkal nem azonos.

Szűcs László arra is kitért, hogy bár a jogszabály tartalmaz ennek elmulasztásával kapcsolatosan egy bírságot, aminek a mértéke

az 50 ezer forint illetve 10 millió forint között mozog,

azonban szerinte ildomos lenne nem ebből kiindulni, ugyanis, amennyiben az egészséges és biztonságos munkavégzésnek a körülményeit a munkáltató nem biztosítja, akkor valószínűleg számos konfliktusra kerül majd sor a saját munkavállalóival, amik lényegesen károsabbak, mint ha egy hatóság ennek a kötelezettségnek a betartását ellenőrzi, és mulasztásából eredendően bírságot határoz meg.

Amennyiben pedig a munkáltató a munkavállalói számára a fenteiket a nem biztosítja,

jogszerűen megtagadhatják a munkavégzés helyére történő visszatérést, sőt, még a munkavégzést is

– figyelmeztetett az ügyvéd.

Irányelvek, tanácsok

Az InfoRádiónak nyilatkozó Óváry-Papp Nóra munkajogász pedig arról beszélt, hogy alapvetően a veszélyhelyzet idején megszületett kormányrendeletek adnak iránymutatást arra, hogy a fokozatos munkába való visszatérés hogyan és milyen keretek között tud megvalósulni. Kiemelte, a munkálatoknak ezeket fokozattan nyomon kell követniük, miután sűrűn változnak.

A szakember úgy véli, a legfontosabb a jelek szerint hosszabb távra tervezendő munkavégzési körülmények újragondolása, munkavédelmi és egészségügyi szakemberek bevonásával; a munkavállalók tömeges visszatérése előtt. Erre ugyan nincsenek konkrét jogszabályok, az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynöksége által kiadott irányelvek hasznosak lehetnek – tette hozzá.

Ahogyan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is született a veszélyhelyzet kihirdetése előtt egy irálymutatása, továbbá eseti ügyekben is adott azóta tájékoztatást, hogy a munkáltatók milyen egészségügyi adatokat kezelhetnek, és milyen, a munkavállalók személyiségi jogait, egészségügyi adatait érintő vizsgálatokat végezhetnek el.

Az említett intézmények irányelvei

kötelező érvénnyel nem bírnak, de mindenképpen egy szempontrendszert adnak,

és ha lesznek munkavédelmi ellenőrzések, biztosra vehető, hogy azok is ezek alapján tudják megítélni, hogy egy munkáltató megtett-e minden szükséges intézkedést a járvány visszaszorítása vagy megjelenésének megakadályozása érdekében – hangsúlyozta a szakember.

Óváry-Papp Nóra arra is kitért, vannak olyan országok, amelyekben nagyon alaposan meghatározzák jogszabályokban, hogy egyes munkahelyeken belül milyen védőeszközöket kötelesek a munkavállalók hordani, és a munkáltatók biztosítani, Magyarországon erről azonban nincs jogszabály.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Senki sem téved, mégsem látjuk a teljes igazságot a mesterséges intelligenciáról

Senki sem téved, mégsem látjuk a teljes igazságot a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligenciáról szóló viták sokszor ugyanarról a jelenségről szólnak, mégis eltérő következtetésekhez vezetnek. Nem feltétlenül azért, mert bárki tévedne, hanem mert minden szereplő más részét látja ugyanannak az „elefántnak” és saját érdekei mentén értelmezi azt. Vannak, akik gyorsítanák az alkalmazását, míg mások inkább fékeznék a folyamatokat. Az AI valódi hatása azonban csak akkor válik érthetővé, ha ezeket a nézőpontokat és eltérő ösztönzőket együtt vizsgáljuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×