3 °C
A munkáltatónak nem feladata, hogy a járványveszélyt a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsa, azonban az elvárható, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának kockázatát – hangsúlyozza az InfoRádiónak Szűcs László.
A kulcsszó pedig a kockázat,
tette hozzá, ugyanis, mielőtt a visszarendeződés elindulna, egy úgynevezett kockázatértékelést kell végezni, és
úgy kell kialakítani a munkavégzés körülményeit, hogy az a munkavállaló egészségére a lehető legkisebb kockázattal járjon.
Meg kell vizsgálni az egyes munkafolyamatokat, azt, hogy hány munkavállaló visszatérése indokolt, egyáltalán, hogy indokolt-e őket visszahívni akár az irodába, akár a munkavégzés egyéb helyszínére, illetve, ha már visszatérnek, hogyan lehet kialakítani úgy a körülményeket, hogy a kockázat a minimálisra csökkenjen – fogalmazott a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
A kockázatértékelést a munkavédelmi törvény határozza meg, és normál esetben minden munkáltatónak kell, hogy ezzel rendelkezzen. Három évente kell felülvizsgálni, azonban indokolt esetben, például ha a munkavégezés körülményei jelentős mértékben változnak, azonnal.
A mostani körülmények pedig egyértelműen indokolttá teszik ezt a munkáltatókra vonatkozó kötelezettséget
– emelte ki a szakember. Hiszen egyrészt a járvány továbbra is itt van, együtt élünk vele, másrészről viszont a munkafolyamatok visszarendeződése egy olyan új körülmény, ami sem az elmúlt két hónapban, sem pedig az azt megelőző időszakkal nem azonos.
Szűcs László arra is kitért, hogy bár a jogszabály tartalmaz ennek elmulasztásával kapcsolatosan egy bírságot, aminek a mértéke
az 50 ezer forint illetve 10 millió forint között mozog,
azonban szerinte ildomos lenne nem ebből kiindulni, ugyanis, amennyiben az egészséges és biztonságos munkavégzésnek a körülményeit a munkáltató nem biztosítja, akkor valószínűleg számos konfliktusra kerül majd sor a saját munkavállalóival, amik lényegesen károsabbak, mint ha egy hatóság ennek a kötelezettségnek a betartását ellenőrzi, és mulasztásából eredendően bírságot határoz meg.
Amennyiben pedig a munkáltató a munkavállalói számára a fenteiket a nem biztosítja,
jogszerűen megtagadhatják a munkavégzés helyére történő visszatérést, sőt, még a munkavégzést is
– figyelmeztetett az ügyvéd.
Irányelvek, tanácsok
Az InfoRádiónak nyilatkozó Óváry-Papp Nóra munkajogász pedig arról beszélt, hogy alapvetően a veszélyhelyzet idején megszületett kormányrendeletek adnak iránymutatást arra, hogy a fokozatos munkába való visszatérés hogyan és milyen keretek között tud megvalósulni. Kiemelte, a munkálatoknak ezeket fokozattan nyomon kell követniük, miután sűrűn változnak.
A szakember úgy véli, a legfontosabb a jelek szerint hosszabb távra tervezendő munkavégzési körülmények újragondolása, munkavédelmi és egészségügyi szakemberek bevonásával; a munkavállalók tömeges visszatérése előtt. Erre ugyan nincsenek konkrét jogszabályok, az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynöksége által kiadott irányelvek hasznosak lehetnek – tette hozzá.
Ahogyan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is született a veszélyhelyzet kihirdetése előtt egy irálymutatása, továbbá eseti ügyekben is adott azóta tájékoztatást, hogy a munkáltatók milyen egészségügyi adatokat kezelhetnek, és milyen, a munkavállalók személyiségi jogait, egészségügyi adatait érintő vizsgálatokat végezhetnek el.
Az említett intézmények irányelvei
kötelező érvénnyel nem bírnak, de mindenképpen egy szempontrendszert adnak,
és ha lesznek munkavédelmi ellenőrzések, biztosra vehető, hogy azok is ezek alapján tudják megítélni, hogy egy munkáltató megtett-e minden szükséges intézkedést a járvány visszaszorítása vagy megjelenésének megakadályozása érdekében – hangsúlyozta a szakember.
Óváry-Papp Nóra arra is kitért, vannak olyan országok, amelyekben nagyon alaposan meghatározzák jogszabályokban, hogy egyes munkahelyeken belül milyen védőeszközöket kötelesek a munkavállalók hordani, és a munkáltatók biztosítani, Magyarországon erről azonban nincs jogszabály.
