Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Varga Mihály: nem az uniós források miatt nőtt a gazdaság

Az export és a hazai fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel a Tv2 Mokka című műsorában.

A miniszter cáfolta, hogy csak az uniós források növelnék a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé 5 százalék körül (a KSH friss, előzetes adatai szerint a GDP tavaly 4,9 százalékkal nőtt).

"Ez azt mutatja, hogy persze, az uniós támogatások is segítenek nekünk, de lennie kell valami más dolognak is, ami ezt a gazdasági növekedést viszi. Ez szerintem alapvetően az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a munkahelyteremtésre fókuszál" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, megpróbálnak minél több olyan beruházást létrehozni, amelyen keresztül a magyar gazdaság növekedése egyrészt munkahely tekintetében szélesebb, másrészt pedig nemcsak egy ágazat húzza, hanem több.

Rámutatott, ma 4,5 millió ember dolgozik az országban és a járműipar mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

Varga Mihály szerint két nagy terület van, amely a növekedésben jelentős szerepet játszik:

az egyik az export, amelynek forgalma 100 milliárd euró évente, a másik pedig a hazai fogyasztás növekedése, amely évente 5-6 százalékkal bővül.

Elmondta azt is, meglepetés volt a januári magas infláció, amelynek mértékére 2010 óta nem volt példa. Ez leginkább az üzemanyag és az élelmiszerárakat érintette, amelyek közül az előbbire nem sok ráhatása van a magyar kormánynak, hiszen a világpiaci eseményektől függ. Az élelmiszeráraknál pedig azt tapasztalták, hogy a sertéshús árának változása - a sertéspestis miatt - döntő mértékben befolyásolta az áremelkedést.

A műsorban kitértek arra is, felmerül, hogy

csökkenteni kellene a társasági adó mértékét. Varga Mihály hangsúlyozta, ez az a terület, ahol adócsökkentéssel ösztönözni lehetne a gazdaságot.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel 827 milliárd forint volt tavaly, a társasági adóból pedig körülbelül 300 milliárd folyt be. "Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány a maga részéről a házi feladatot elvégezte és csökkentette az adók mértékét. Ahol a versenyképességet lehet még esetleg javítani, az a helyi iparűzési adó területe, hiszen ez egy nagyon jelentős teher a kis- és középvállalkozásokon" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×