Évről-évre rekordokat dönt az unióból hazautalt pénzmennyiség. Az ezt mérő mutató tavaly a 2010-es 31 milliárd helyett már 113 milliárd forint volt – idézi a Concorde blog cikkét a Forbes.hu. A cikkben az Eurostat 2018-as fizetési mérleg statisztikái alapján azt írják, hogy

a Magyarországra érkező összeg a 2010-es volumen háromszorosa volt, 2015-höz viszonyítva pedig közel 35 százalékos a növekmény.

Ebbe a kategóriába azokat az utalásokat sorolják, amelyeket legalább egy éve egy másik uniós tagállamban lakcímmel rendelkezők indítottak Magyarországra.

Hegyesi Zsolt, a Concorde blog külsős szakértője szerint három mögöttes tényező és ezek kombinációja áll a régiós trendektől eltérő magyar adatokban látható kiugró növekedés mögött. Egyrészt az elmúlt évtizedben a Magyarországról kivándoroltak jelentős hányada telepedett le külföldön (azaz egy év után külföldi rezidenssé vált). Kismértékben a külföldi bérek emelkedése is hathatott a növekedésre. A szakértő szerint azonban az igazán meghatározó az, hogy egyre magasabb képzettségnek megfelelő munkát vállaltak a letelepedettek. Például a hosszú távra kiköltözők között egyre többen lettek az orvosok.

Az Eurostat statisztikái azoknak a magyarországi rezidensek jövedelmeit is vizsgálta, akik külföldön keresnek pénzt. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik Magyarországon élnek vagy még nincs egy éve annak, hogy külföldre költöztek.

A legalább egy éve külföldön letelepedettek és az ingázók hazautalásait együttesen kezelő mutató szerint 2010-hez képest 145 százalékos emelkedést jelez, ami 2018-ban több, mint 1100 milliárd forintot jelentett Magyarországnak. Ez körülbelül a GDP 3, a költségvetés 5 százalékát teszi ki a szakértő szerint, bár ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy évente 1100 milliárd forint kerül Magyarországra a külföldi munkavállalás eredményeképpen. Az összevont mutató felfelé és lefelé is torzíthat.