Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay

Lassuló növekedést vár az OECD

Rontotta idei világgazdasági növekedési előrejelzését a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden ismertetett prognózisában.

Az OECD - évente kétszer kiadott - előrejelzésében a tavalyi 3,5 százalék után az idei évre 3,2 százalékos, 2020-ra pedig 3,4 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre, több évtizede legalacsonyabb munkanélküliségi ráta mellett.

Az OECD előző, novemberi előrejelzésében az idei évre nagyobb, 3,5 százalékos, a tavaly májusi becslésében még ennél is jelentősebb, 3,9 százalékos világgazdasági növekedést várt.

A jelentés összeállítói szerint a globális gazdaság növekedésének a lassulása különösen a tavalyi második fél évben vált érezhetővé, a folyamat 2019 eddig eltelt időszakában folytatódott.

  • A kereskedelmi forgalom és a beruházások érezhetően lassultak - különösen Európában és Kínában -, az üzleti és a fogyasztói bizalom romlott, a politikai bizonytalanság szintje magas maradt.
  • A munkaerőpiaci körülmények javulnak, aminek a kedvező hatásai a világ számos országában tapasztalhatóak voltak a háztartások jövedelemnövekedése és lakossági kiadásbővülés formájában.

A kereskedelmi ellentétek elmélyülése miatt a világkereskedelmi forgalom növekedése a globális gazdasági válság óta legalacsonyabb szintre, 2,1 százalékra lassul az idén a tavalyi 3,9 százalékról, jövőre azonban várhatóan már 3,1 százalékkal bővül. Novemberi becslésben az OECD az idei évre és jövőre egyaránt nagyobb, 3,7 százalékos globális világkereskedelmi forgalomnövekedésre számított.

Az idei globális munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,3 százalékos szinten stagnál, jövőre 5,2 százalékra mérséklődik. Az idei infláció 2 százalék lesz a tavalyi 2,3 százalékot követően. Az OECD jövőre ismét 2,3 százalékos globális inflációval számol.

Az OECD előrejelzése szerint a legfejlettebb G20-ak gazdasági növekedése a tavalyi 3,8 százalékról idén 3,4 százalékra lassul, jövőre 3,6 százalékra gyorsul.

A magyar adatok

Idén 3,9, jövőre pedig 3,0 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés a tavalyi 5,0 százalék után – áll az OECD most kiadott előrejelzésében. Ez azt jelenti, hogy 2019-re pontosan ugyanolyan növekedést várnak, mint amilyet legutóbb, fél éve, a 2020-as prognózist viszont 0,3 százalékponttal rontották.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama - hangsúlyozta Gion Gábor az OECD adatait értékelve.

A Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára elmondta: a dokumentum kiemeli a magyar kormány gazdaságpolitikájának kedvező hatásait: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhető dinamikus béremelkedést, illetve a lakástámogatásokat, amelyek jelentősen javítják a belső keresletet.

Az OECD 2019-re 3,9 százalékos növekedést jelez előre, amely közelíti a kormány előrejelzését. Magyarország várható növekedése jelentősen meghaladja az OECD-tagállamok és az unió átlagát is. Rámutatott, hogy bérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését.

Költségvetési hiány és államadósság

A dinamikus gazdasági bővülés továbbra is stabil alapokon nyugszik, miután a költségvetési hiány jóval a GDP 3 százaléka alatt maradhat. Az államtitkár kiemelte: az OECD kiadványa arra is kitér, hogy tovább csökken a magyar államadósság, és várakozásai - amelyek megegyeznek a kormányéval - szerint az idén a bruttó hazai termék 70 százaléka alá csökkenhet.

Gion Gábor jelezte: az OECD az idei évre vonatkozó előrejelzését még az első negyedéves kiemelkedő szám ismerete nélkül alakította ki. A kiemelkedő, 5,3 százalékos első negyedéves növekedés különösen figyelemreméltó, miután az OECD szerint jelentősen lassul a világgazdaság, és különösen az eurózóna növekedési üteme esik vissza 2018-hoz képest - szögezte le.

A gazdasági növekedés motorja ezután is a belső kereslet marad, a fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbér-emelkedés, illetve a beruházások várható erősödése.

A munkanélküliség az OECD várakozási szerint tovább csökken, 2020-ban 3,2 százalék körül alakulhat.

A szervezet szakértői a kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy a növekedés jelenlegi szintjének hosszú távú fenntarthatóságához tovább kell javítani a magyar gazdaság termelékenységét - húzta alá az államtitkár.

Az OECD-országok GDP-adatai

A tavalyi 2,3 százalék után idén és jövőre egyaránt 1,8 százalék les az OECD-országok GDP-bővülész.

A jelentés összeállítói jelentősen rontották az euróövezet idei és jövő évi GDP-növekedésével kapcsolatos előrejelzésüket. Az ideit a novemberi várakozásban szerepelt 1,8 százalékról 1,2 százalékra, a jövő évit 1,6 százalékról 1,4 százalékra változtatták. Az egy évvel korábbi, májusi OECD-előrejelzésben 2019-re még jóval magasabb, 2,1 százalékos euróövezeti GDP-bővülés szerepelt.

Németország lassul

Az ország gazdasági növekedése az OECD szerint lassul, a tavalyi 1,5 százalék után idén 0,7 százalék, jövőre 1,2 százalék lesz a bővülés. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,4 százalékról idén 3,1 százalékra, jövőre pedig 2,8 százalékra mérséklődik. A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság idén 59,1 százalék lesz, alacsonyabb a tavalyi 60,8 százaléknál és jövőre várhatóan tovább mérséklődik, 57,3 százalék lesz.

A gazdaság egyik fő hajtóereje, az export növekedése a tavalyi 2,2 százalékról idén 0,9 százalékra esik, jövőre viszont 2,4 százalékra ugrik. A magánfogyasztás bővülése a tavalyi 0,9 százalék után idén 1,1 százalék, jövőre 1,3 százalék lesz.

USA: mérsékelt csökkenés

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,8 százalékra, jövőre 2,3 százalékra mérséklődik. Novemberben az OECD 2019-re alacsonyabb, 2,7 százalékos, 2020-ra szintén kisebb, 2,1 százalékos gazdasági növekedést vetített előre.

Kína sem hasít

Kínában is lassul a GDP-növekedés, nagyjából a novemberi előrejelzésnek megfelelően. A GDP a tavalyi 6,6 százalékról idén 6,2 százalékra, jövőre pedig 6 százalékra mérséklődik. Az OECD novemberi becslésében az idei évre minimálisan nagyobb, 6,3 százalékos növekedés szerepelt, 2020-ra azonban szintén 6 százalék volt az előrejelzés.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×