Fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása ahhoz, hogy az EU 2050-re karbonsemleges lehessen - hangsúlyozta az Európai Bizottság beszámolója a még hivatalos jóváhagyásra váró egyezményről. Az unió célja ugyanis, hogy a párizsi keretegyezményben vállaltak szerint 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen az EU-ban a szén-dioxid-kibocsátás. Ennek lenne következő lépése az évszázad közepére elérendő karbonsemlegesség.
Az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testülete, az IPCC októberben tette közzé jelentését, amely 6000 tudományos publikációból összegezte, hogy hol tart ma az éghajlatváltozás, és mennyi idő van változtatni, amíg visszafordíthatatlanná válnak a negatív folyamatok. Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutató, az IPCC egyik alelnöke az InfoRádiónak hangsúlyozta, alig tíz éve van az emberiségnek, hogy megállítsa 1,5 Celsius-foknál a Föld klímájának melegedését; megújulóenergia-alapú gazdaságokat kell teremteni.
"Nagyon fontos, hogy ne emelkedjen 1,5 foknál többet a hőmérséklet az ipari forradalom előtti állapothoz képest. Ugyan rettenetesen nagy áldozatokat követel ez, de ez az ablak még tíz évig van nyitva" - figyelmeztetett a szakértő.
A végcél az lenne, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legzöldebb járműveket, használják a legzöldebb infrastruktúrát és hogy csökkenjen a légszennyezettség.
Az előírások ugyanakkor szigorúbbak lettek, mint amire az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lehet teljesíthető, ha nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek - például e-autók.
A gyárak tehát nagymértékű átállásra kényszerülnek,
ami sok munkahely elvesztésével járhat majd.
"Az Európai Unió most dolgozik azon, hogy hogyan határozza meg az autók kibocsátásának 2020 és 2030 közötti határértékeit. Ezek meghatározásával
Magyarország nem értett egyet, hogy 2030-ra 30 százaléknál nagyobb csökkenést írjunk elő"
- közölte az InfoRádióval Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki szerint
a legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudják a magyar ipart felkészíteni a cél elérésére, de ugyanígy meg kell oldani az e-autók tömeges megjelenésének jogi hátterét is.
"Ezt teljes mértékben rábíznánk a szakmára, mások mellett az autógyártókra és a járműalkatrész-gyártókra" - ígérte Palkovics miniszter, aki azt is tisztázta,
nem akarja, hogy Magyarország a rossz környezetvédelmi besorolású német autók "temetője" legyen,
ehhez szintén készül a jogi szabályozás.
Európában évente 400 ezren halnak meg a légszennyezés okozta megbetegedésben.
"Sokkal, de sokkal több ember hal meg emiatt, mint erőszakos bűncselekményben vagy közúti balesetekben"
- fogalmazott az InfoRádiónak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Mint elmondta, Magyarországon még az európai átlagnál is kétszer rosszabbak a kapcsolódó adatok, illetve az Európai Számvevőszék jelentése szerint a magyar lakosság egészségesélet-évei sokkal jobban csökkennek a légszennyezettség miatt, mint az indiai vagy a kínai lakosokéi.