Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Újfajta üzemanyagot fejlesztenek a paksi erőműbe

Kevesebb uránt tartalmazó, úgynevezett karcsúsított üzemanyagtípus kifejlesztésén dolgoznak magyar és orosz kutatók, amellyel költséghatékonyabban üzemelhet a paksi atomerőmű - mondta az erőmű vezérigazgatója, aki hamarosan nyugdíjba vonul.

Hamvas István az atomerőműben tartott sajtóbejárás után hozzátette: a Roszatom üzemanyaggyártó cégével, a Tvellel kötött szerződés alapján, orosz kutatóintézetek közreműködésével végzik a kutatást, amelytől azt várják, hogy a paksi atomerőműben ugyanazt a energiamennyiséget kevesebb urán felhasználásával állítják elő.

A fejlesztés alatt álló üzemanyagot 2020-tól használhatják, és 3,8 százalékos megtakarítást várnak tőle - mondta a cégvezető.

Az utóbbi években ez a második magyar-orosz kutatási projekt azt követően, hogy új, 12 helyett 15 hónapos ciklusban üzemeltethető kazettákat fejlesztettek ki az atomerőmű számára.

A C15-ös üzemanyagként ismert kazettatípust már az erőmű mind a négy blokkjában alkalmazzák, a 2. és 3. blokkban túl vannak egy teljes cikluson - mondta a vezérigazgató.

A két éve bevezetett újítás lényege, hogy a meghosszabbított üzemanyagciklusnak köszönhetően ritkábban kell leállítani a blokkokat üzemanyagcserére, és kevesebb kiégett fűtőelem keletkezik. A korábbi 4,2 százalékos helyett 4,7 százalékos átlagdúsítású üzemanyag-kazettákkal évi 2 százalékkal növelhető a megtermelt villamosenergia mennyisége.

Ismertetése szerint a hosszabb ciklusú üzemanyagtípus kifejlesztésében magyar kutatók dolgozták ki például azt, hogy milyennek kell lennie a kazettákban lévő 126 fűtőelempálca elosztásának.

A világ atomerőműveiben van kétéves ciklusú üzemanyagtípus is, a paksi típusú reaktorokban azonban a 15 hónapos üzemelés már határeset - jegyezte meg.

Hamvas István az MTI-nek megerősítette: nyugdíjba vonul, és közölte, hogy heteken belül várja az erről szóló döntést.

A sajtóbejáráson Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója és Dohóczki Csaba csoportvezető két erőművi blokkban az üzemanyag útját ismertette meg újságírókkal, valamint azt, hogy a friss üzemanyag nem bocsát ki számottevő sugárzást. Elhangzott: a tárolóban két évre elegendő üzamanyag vár felhasználásra.

Az atomerőmű mellett álló, 2047-ig engedéllyel rendelkező kiégett kazetták átmeneti tárolójában hat modul 24 kamrája összesen 9308 kazetta befogadására alkalmas. Barnabás István üzemeltetési főmérnök elmondta, évi 500 kazetta elhelyezésére van a tárolónak engedélye, idén eddig 150 üzemanyag-kazettát helyeztek el, és összesen háromszáz elhelyezését tervezik. A szakember megjegyezte: a lezárt kazettákat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség plombával látja elé, a tárolóteret kamerával is ellenőrzik.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×