eur:
404.16
usd:
360.13
bux:
94866.65
2025. május 14. szerda Bonifác

A GKI 2 százalékra csökkentette idei növekedési előrejelzését

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén 2 százalékos gazdasági növekedést vár a korábban jelzett 2,3 százalék után, a vártnál sokkal rosszabb, uniós módszertan szerinti 0,4 százalékos első negyedéves növekedési adat, valamint a "magyar modell" magánberuházásokat visszafogó hatása és az uniós támogatások visszaesése miatt - mondta Vértes András a GKI elnöke a gazdaságkutató sajtótájékoztatóján, kedden Budapesten.

Hozzátette: a Brexit tovább növeli a lefelé mutató kockázatokat, 1,7-1,8 százalékra is lassulhat a növekedés, mivel a britek kilépése "gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának és politikai katasztrófa az Európai Uniónak". Kérdésre válaszolva elmondta, a tőke mindig Brexit-ellenes volt, ezért a szakértő nem vár robbanásszerű, a 2008-as válsághoz hasonló fejleményeket.

A GKI szerint az infláció enyhén gyorsul, éves átlagban 0,8, decemberben 1,5 százalékos éves áremelkedés várható.

A beruházások visszaesése a korábban gondoltnál jelentősebb, 8 százalék körüli lesz a GKI szerint idén, ugyanakkor a fogyasztás a korábban prognosztizáltnál 1 százalékponttal jobban, 4 százalékkal nőhet. A jövő évi költségvetésbe tervezett lazítás, ami már idén is érzékelhető, azért jó a GKI elnöke szerint, mert többletkereslettel helyettesíti a kieső magán és uniós beruházásokat. A növekvő globális bizonytalanságok mellett azonban emiatt a magyar költségvetési politika is bizonytalanabbá válik. Mint mondta, nem számolnak a GDP-arányosan 3 százalékos hiánykorlát meghaladásával, de lehetséges, hogy középtávú költségvetési céljait nem teljesíti az ország.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint folytatódik a kormányzat beavatkozása a gazdasági folyamatokba, példaként a cafeteria újrarendezését, az önkormányzati számlavezetés államosítását és a takarékszövetkezetek ügyét említette. Vértes András úgy vélte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forintgyengítő gazdaságpolitikát folytat, aminek "közgazdaságilag semmi értelme", amikor 7-8-9 százalékos külső finanszírozási többlete van az országnak. A GKI szerint a forint óvatos felértékelődése lenne indokolt, ami segítené a bérek fokozatos felzárkóztatását, a képzett munkaerő Magyarországon tartását, bár "nem hozna átláthatatlan módon befektethető százmilliárdokat a jegybanknak". A GKI elnöke szerint - leegyszerűsítve - a fogyasztás egyedül fogja húzni a gazdaságot 2016-ban. Az erőteljes reálbér-növekedést elbírják az egyensúlyi állapotok, ugyanakkor hosszabb távon ki fog fulladni a lendület. Az előrejelzésben 6-7 százalékos reálbér növekedést és 4-5 százalékos fogyasztás-bővülést várnak idén.

Kifejtette, egyszerre van munkanélküliség és hiány a szakképzett munkaerőből Magyarországon. A GKI szerint 8-9 százalék körüli a valós munkanélküliség, amelyben a közmunkások egy része is benne van.

Az ágazatok közül a mezőgazdaságban várják a legnagyobb, 10 százalékos növekedést az idén, a tavalyi alacsony bázis és a jó időjárás miatt. Az ipar 3,5, a szolgáltatási szektor 3 százalék körül bővülhet az idén a GKI szerint - ismertette. A GKI prognózisában 2,3 százalékos költségvetési hiányra számít a GDP-arányában 2016-ban. Az év végére az államadósság csak szimbolikusan csökken, 75 százalék körül várható, ugyancsak GDP-arányosan, mert nagyon magas az állam finanszírozási igénye az új uniós pályázatok beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt, és azért is, mert a GDP is alacsonyabb lesz a kormány által vártnál. A GKI szerint javult a banki portfoliók minősége és a bankadó csökkentése nyomán a szektor nyereségessége is. A hitelezés bővülését azonban továbbra is akadályozza a kereslet hiánya, de a vállalati szektorban idén már némi növekedés lehet - közölték.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.14. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Holnap megindulhatnak a béketárgyalások, de nagyon sok a kérdőjel - Szerdai híreink az ukrajnai háborúról percről percre

Holnap megindulhatnak a béketárgyalások, de nagyon sok a kérdőjel - Szerdai híreink az ukrajnai háborúról percről percre

Holnap elvileg orosz-ukrán béketárgyalás lesz Törökországban, de továbbra is erősen kérdéses, hol, mikor, milyen résztvetvevőkkel, milyen formában valósul majd ez meg, ha megvalósul egyáltalán. Az orosz vezetésnek adott európai ultimátum egyelőre határozott kudarc: Vlagyimir Putyin orosz elnök nemhogy nem hirdetett tűzszünetet, de teljesen ignorálta a fölvetést. Közben úgy néz ki, a déli frontra összpontosítanak az orosz erők: nyomulnak a katonák Orihiv, Novoszilka, Pokrovszk térségében is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×