A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank 0,2 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2015-re tevékenységi területének egészében a tavaly mért 1,8 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre is csak 1,6 százalékig visszagyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít.

Az EBRD elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a régiós átlagon belül jelentős eltérések várhatók: az orosz recesszió és a gyenge nyersanyagárak átszűrődő negatív hatásai elsősorban a bank működési országcsoportjának keleti felét terhelik, a tevékenységi terület nyugati térségeinek növekedését viszont segíti az euróövezet élénkülése és az eurójegybank (EKB) enyhítő monetáris politikája.

Ezt tükrözi az új EBRD-prognózis, amely Oroszországban 4,2 százalékos GDP-zuhanást, Magyarországon 2,9 százalékos növekedést jósol 2015-re.

Az idei magyar gazdasági növekedésre adott előrejelzést az EBRD 0,3 százalékponttal javította, a jövő évre szóló, 2,1 százalékos magyar GDP-bővüléssel számoló prognózist ugyanakkor 0,2 százalékkal visszavette.

A magyar gazdaság jövő évi lassulásával számoló várakozását az EBRD azzal a véleményével indokolta, hogy a magánszektorbeli beruházások értéke már az idei első fél évben csökkent, és a tavalyi évtől eltérően nem folynak nagyszabású gyárbővítések sem a külföldi tulajdonú ipari létesítményekben.

Az EBRD szerint mindemellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának hatásai is kezdenek halványulni.

A magyar gazdaság erőteljesen ki van téve a globális kereskedelem lanyhuló lendületének is, tekintettel arra, hogy exportjának 25 százaléka Németországba irányul, emellett jelentős a kitettsége a feltörekvő térség keresletével szemben is - áll az EBRD csütörtöki előrejelzésében.

A bank szerint mindemellett a költségvetési ösztönzés mozgástere is egyre korlátozottabb, mivel a magyar kormány igyekszik visszaszerezni befektetési ajánlású szuverén adósbesorolását a hitelminősítőknél.

Az EBRD szerint mindez együtt indokolja azt a várakozást, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme jövőre 2,1 százalékra lassul.

A bank Oroszországban jövőre is recessziót vár: csütörtöki előrejelzése szerint az orosz hazai össztermék 2016-ban 1,2 százalékkal csökken az idei évre várt 4,2 százalékos visszaesés után. Ezek mindazonáltal valamelyest javított előrejelzések: előző, májusban ismertetett prognózisában az EBRD 2015-re 4,5 százalékos, 2016-ra 1,8 százalékos visszaeséssel számolt az orosz gazdaságban.

Az orosz gazdaság kilátásait más nagy londoni házak is borúlátóan ítélik meg, bár a két évig tartó recesszió nem konszenzusos előrejelzés.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő új helyzetértékelésében 2015 egészére az orosz hazai össztermék 3,6 százalékos visszaesésével számol az eddigi prognózisában szereplő 2,6 százalékos idei GDP-csökkenés helyett, 2016-ra szóló orosz növekedési becslését pedig 1,9 százalékról 0,3 százalékra rontotta.

Az S&P londoni elemzői e felülvizsgálat előzményeként szintén jelentősen lefelé korrigálták olajár-előrejelzéseiket. A Standard & Poor's új prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2015 negyedik negyedében a cég által eddig jósolt 55 dollár helyett 50 dollár, 2016-ban 65 dollár helyett 55 dollár lesz.

Az EBRD a tevékenységi területéhez tartozó országok közül Ukrajnában várja messze a legsúlyosabb recessziót: előrejelzése szerint az ukrán GDP-érték az idén 11,5 százalékkal zuhan. Ez ráadásul 4 százalékponttal rontott becslés, a májusi prognózisban ugyanis még 7,5 százalékos idei ukrán GDP-visszaesés szerepelt.

Ukrajnában az EBRD jövőre 2 százalékos növekedést vár, de ez is rosszabb az előző előrejelzésnél, amely 3 százalékos növekedést valószínűsített 2016-ra Ukrajnában.

Az EBRD kitér a menekültválság hatásaira is, megállapítva, hogy a délkelet-európai tranzitországokban, köztük Szerbiában a menekülthullám logisztikai és költségvetési kihívásokat jelent.

A "frontországok" közül Törökországban a beáramló menekültek - akiknek óriási többsége munkavállalási engedély nélkül érkezik - a munkapiacon is feszültséget okoznak, mivel sokszor kiszorítják az informális munkapiacról, főleg a mezőgazdaságból az alacsony képzettségű török munkavállalókat, elsősorban a nőket - áll az EBRD elemzésében.

A menekülthullám hosszabb távú makrogazdasági hatása a fogadó országokban attól függ, hogy a menekültek mennyiben járulnak hozzá a termelőtevékenységhez. Ha termelékeny módon tudnak belépni a munkapiacra, annak akár pozitív növekedési hatása is lehet, bár ez is jelenthet kihívásokat a munkahelyekért folyó verseny erősödése miatt.

Ha azonban a menekültek nem járulnak hozzá termelékeny módon a munkapiaci teljesítményhez, akkor jó eséllyel megterhelik a közkiadási rendszert, sőt a költségvetés bevételi oldalának eredményeit is ronthatják az informális foglalkoztatottság növelésével - hangsúlyozzák az EBRD elemzői.

A bank szerint emellett a menekültek szakképzettségének sem tesz jót elhúzódó távollétük a munkapiacról.